Szatmáry: Van mit tanulni az ázsiai országoktól

A keleti nyitás politikája arról a felismerésről is szól, hogy van mit tanulni az ázsiai országoktól, a magyar vállalkozások pedig birtokában vannak olyan tudásnak, technológiának, amelyre szükség lehet ezekben az országokban - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által rendezett ASEAN üzleti fórumon csütörtökön Budapesten.

Létrehozva: 2013. szeptember 12., 12:22 | Utoljára frissítve: 2013. szeptember 12., 14:17	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A keleti nyitás politikája válasz a gazdasági válságra
	Kiszolgáltatottságunkat csökkentheti a keleti nyitás

Az ASEAN országok arra törekszenek, hogy tovább mélyítsék integrációjukat, és ebben a tekintetben sok hasonlóságot mutatnak az Európai Unióval. Mindkét integráció erőssége a sokféleségében van, és ez a sokszínűség lehet hosszú távon a világgazdaságban az innováció és a gazdaság motorja - vélekedett az államtitkár.
   
Olyan világtörténelmi időben élünk, amikor van mit tanulni egymástól - mondta az államtitkár. Kifejtette: osztja azokat a véleményeket, hogy az Európai Unió legutóbbi válságát alapvetően a munka alapú társadalomtól való eltávolodás okozta.  Az államtitkár azt tanácsolta az ASEAN országok vezetőinek, hogy tanuljanak az Európai Unió hibáiból, és hozzátette, bízik benne, hogy az EU is tanul belőle, mint ahogy Magyarország is levonta a tanulságokat.
   
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)elnöke emlékeztetett arra, hogy a kamaránál az elmúlt időszakban egy teljes körű regisztrációs folyamat zajlott. Ennek eredményeképpen a kamarának rálátása van a magyar gazdasági szereplőkre, és olyan adatbázissal rendelkezik, ami lehetőséget ad arra, hogy részt vállaljon a külgazdasági  kapcsolatok megszervezésében.
   
Elmondta, hogy a kamara elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat tudja támogatni. Az ő számukra a legegyszerűbb piacok természetesen a gépkocsival elérhető, 700-800 kilométeres távolságon belül lévő országok, ezért ezekben az országokban nagyon aktív a kamara. Unikumnak számít ugyanakkor, ha abban segít egy-egy vállalkozást, hogy távolabbi helyre, például a Távol-Keletre vagy Dél-Afrikába, Dél-Amerikába eljusson a termékeivel. Hozzátette, hogy az ilyen együttműködést segítik elő  a mostanihoz hasonló fórumok.
   
Skultéti Vilmos, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) ügyvezető igazgatója elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a BKIK által az év elején közösen létrehozott szervezet feladata, hogy a kkv-kat helyzetbe hozza olyan piacokon, ahová önerőből nem jutnának el.
   
Az MNKH összefogja a vállalkozásokat, felkutat olyan szervezeteket, amelyek integrátorként működnek, felvállalja az üzletek előkészítését és megkötését, továbbá bizonyos mértékig a finanszírozását is. Emellett logisztikai támogatást nyújthat, és a későbbiekben a garanciális kérdésekben is segíti a vállalkozásokat. Hozzátette, hogy az MNKH 9,5 milliárd forint forrással rendelkezik.
   
Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy az elmúlt időszakban öt kereskedőház alakult különböző országokban, és a tervek szerint a következő években további 30-36 kereskedőházat hoznának létre, ez évente öt-hat kereskedőház megnyitását jelenti.
   
Az idén második alkalommal rendezett ASEAN fórumra hat országból, Szingapúrból, Malajziából, Thaiföldről, Vietnamból, Indonéziából és a Fülöp-szigetekről érkeztek üzletemberek, gazdasági és pénzügyi szakemberek, kereskedelmi kamarai képviselők, valamint gazdasági diplomaták és befektetők.