Mint mondta, két ügyet kiemelten kezel a kormány az emlékév kapcsán, azt, hogy az ország lehetőleg minél több pontján jöjjenek létre közösségi emlékhelyek, ahol a vészkorszakról szóló tudás fontosságára hívják fel a figyelmet. Ebbe a sorba illeszthető a józsefvárosi pályaudvarra tervezett intézmény is. A másik pedig az, hogy a gyermekáldozatokról kiemelten emlékezzenek meg - tette hozzá.
A kormány Fürjes Balázs kormánybiztost azzal bízta meg, hogy 2014 tavaszára készüljön el a józsefvárosi emlékhely, amelynek megvalósításához a kormány ötmilliárd forintot rendelt, így a források teljes mértékben rendelkezésre állnak - ismertette.
"Az oktatási központnak európai szinten is vezető intézménnyé kell válnia"
Az államtitkár arról is beszélt, hogy ezen az összegen felül a hazai civil szervezeteknek, a zsidó közélet szervezeteinek és az oktatási intézményeknek 1,5 milliárd forintos alapot hoztak létre, hogy helyi szinten is lehetővé tegyék az emlékezést. Úgy fogalmazott: szeretnék, ha az emlékezést minden egyes oktatási intézetben elő tudnák segíteni.
Lázár János hangsúlyozta: az oktatási központnak európai szinten is vezető intézménnyé kell válnia, és a külföldi fiataloknak is meg kell mutatnia a magyar történelem holokauszthoz fűződő pillanatait. Jelezte, hogy az UNESCO a magyar tematikus év fővédnökségét minden bizonnyal elvállalja.
Véleménye szerint a holokauszt emlékével szemben egyaránt veszélyes lehet a feledés és a relativizálás, ez ellen szeretnének fellépni a tematikus évben. Ezért kerestek egy "abszolút pontot", amelyet a meggyilkolt gyermekek sorsában találták meg.
Emberközeli példa
Schmidt Mária elmondta: szándékuk, hogy elsősorban a fiataloknak szóljon ez a kiállítás, amelynek világossá kell tennie, hogy mit jelent, amikor valakit megkülönböztetnek, megaláznak, és végül elveszik az életét. A kiállításon emberközeli példákat akarnak hozni, és az embermentőkre is emlékezni akarnak.
Felhívta a figyelmet arra: oktatási programjuk keretében lehetővé akarják tenni, hogy az emberi sorsokba a gyerekek "belehelyezhessék magukat". Az egykori vasútállomáson rendezik be a Sorsok Háza Európai Oktatási Központ elnevezésű új intézményt, az alagsorban pedig modern kiállítási teret nyitnak, amely a legmodernebb eszközökkel közvetíti a tartalmat.
Mint mondta, kiválasztják azokat a történeteket, amelyek azonosulási pontot adnak a fiataloknak, ennek érdekében nemzetközi tanácsadó testületet is felkértek, amely szeptember végén kapcsolódik be a munkába.
17 ezer négyzetméteren zajlik az építkezés
Fürjes Balázs elmondta: 17 ezer négyzetméteren zajlik majd az építkezés, egyebek mellett parkot, parkolókat hoznak létre. A régi állomásépület mementóként szolgál majd, a kiállítási komplexum pedig a föld alatt lesz, míg az épület előtt installációs tornyokat állítanak fel. Reményét fejezte ki, hogy az év vége felé elkezdhetik az építkezést.
Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója megjegyezte: a csaknem 150 éves épület állaga jelentősen leromlott, de a beruházás anyagi feltételeit biztosítja a kormány. Kitért arra, hogy a pályaudvar épületében jelenleg is vannak szolgálati lakások, az ott lakók bérleti jogával és kiköltözésével kapcsolatban pedig méltányos megegyezésre törekednek.
A pályázat célja az emlékeztetés
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy a civil szervezeteknek szánt 1,5 milliárd forint felhasználására október 1. és november 15. között fogadja a testület a pályázatokat, és december 15-ig bírálják el őket. A megítélt összegeket januárban indítják a pályázóknak, a pénz odaítéléséről a végső döntést a Miniszterelnökség hozza meg.
Ebből a keretből lehet pályázni tudományos publikációkra, tanulmányok készítésére, illetve a holokauszt művészeti feldolgozására. A civilek és önkormányzatok a helyi kezdeményezésekre, a helyi identitást erősítő ügyekre is pályázhatnak. Ezenkívül ösztöndíjakat is indítanak ebből a pénzösszegből diákoknak, és egyéni kezdeményezéseket is várnak - jegyezte meg.
Közölte, a pályázat célja, hogy a trauma kapcsán "emlékeztessen a veszteségeinkre és a felelősségünkre", valamint arra, hogy amit a hazai zsidóság Magyarországon megteremtett, az "a közös kultúránk része".
A folyamatot is be kell mutatni
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke arról beszélt, öröm számukra, hogy a szövetség kezdeményezésére kezdődött el az emlékév tervezése. Úgy fogalmazott: "sok katartikus pillanat" volt 70 évvel ezelőtt, de az oda vezető folyamatot is be kell mutatni az emlékévben. A történelmi hűséghez az is hozzátartozik, hogy az embermentők pozitív példái csupán kivételes esetek voltak - mutatott rá.
Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a tanácskozáson felajánlotta a Sztehlo Gáborról, az embermentő evangélikus lelkészről szóló kiállításuk anyagát az emlékévhez.
Az eseményen részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete.
| Cikk: | Hazánk támogatja az auschwitzi emlékhely megőrzését |
| Cikk: | Farkas: Ilyen tragédia soha többé ne történhessen meg |