Az egyezmény a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, szabályozza, hogy az egyes jövedelemfajták (osztalék, kamat, jogdíj, önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem stb.) valamint a vagyon tekintetében melyik szerződő félnek, milyen körben van adóztatási joga, kizárva ezzel a magánszemélyek, illetve vállalkozások bevételének és vagyonának kettős adóztatását.
   
Az egyezmény újdonsága, hogy széleskörűen, a jelenlegi nemzetközi sztenderdeknek megfelelően biztosítja a kérésre történő adóügyi információcsere lehetőségét.
   
Orbán Gábor az egyezmény aláírását követően az MTI-nek elmondta: a két ország között eddig is volt ilyen szerződés, a megváltozott körülmények azonban szükségessé tették az 1981-ben aláírt egyezmény újratárgyalását.
   
Az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt kapott a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelem, aminek leghatékonyabb eszköze az információcsere - fejtette ki az államtitkár. A Svájccal fennálló szerződésben azonban szokatlan módon nem szerepelt olyan kitétel, amely feljogosította volna a magyar adóhatóságot az információkérésre Svájccal szemben.
   
Ez a helyzet most megváltozik: január 1-jétől, miután a két ország parlamentje ratifikálta az egyezményt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) lehetősége nyílik arra, hogy a svájci adóhatóságtól információkat kérjen a jövedelem-, illetve tőkeáramlással kapcsolatban.
   
A most aláírt szerződés nem az automatikus információcseréről szól, ezt a célt közép-, hosszú távra tűzték ki maguk elé a nemzetközi adóügyi együttműködésben részt vevők. Az egyezmény kérésre történő információcserére ad lehetőséget, amit indokolt esetben tud kezdeményezni a magyar adóhatóság, például, ha alapos a gyanú arra, hogy valamilyen adóelkerülési technikát alkalmaztak - mondta Orbán Gábor. Hozzáfűzte: ez nagy jelentőségű lépés, mert Svájc jellemző célpontja volt az ilyen típusú pénzügyi műveleteknek.
   
Az MTI azon kérdésére, Magyarország tervezi-e, hogy Ausztriához és Angliához hasonlóan úgynevezett Rubik egyezményt kössön Svájccal, az államtitkár azt válaszolta: az információáramlás annál ugyanolyan korlátozott lenne, mint volt az elmúlt harminc évben. A Rubik egyezmény arra ad lehetőséget, hogy a svájci fél az ott lévő jövedelmek után a forrásadót levonja és átutalja, de ugyanúgy nem lehet megismerni a jövedelmek eredetét vagy beszedni a hozzá kapcsolódó valamennyi elkerült adót.
  
"A Rubik egyezmény egy kompromisszum lenne, amikor valamennyi adó ellenében lemondunk arról az igényünkről, hogy megismerjük ezeket a jövedelem- és tőkemozgásokat. A cél azonban az, hogy a magyar adóhatóság az egész folyamatot vizsgálni tudja, beleértve, hogy honnan származik a pénz, s milyen egyéb adó megfizetését kerülték el " - mondta az államtitkár.
   
A svájci betétek ügyében a következő cél az automatikus információcsere elérése lehet Orbán Gábor szerint, és ebben segítségünkre lehetnek az elmúlt időszak nemzetközi folyamatai is.