Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn az Inforádió Aréna című műsorában azt mondta, érdemes lenne hosszú távon megfontolni, nem lenne-e jó nagyobb mozgásteret adni a kormánynak arra, hogy a mindennapi kihívásokra reagáljon, és lazítsanak azon, hogy mindent, a legrészletesebb szabályokat is törvénybe akarják iktatni. Azt tartaná normálisnak, ha a parlament csak a legalapvetőbb, garanciális szabályok megalkotására tartana igényt.

Félreértették Kövér László szavait

Giró-Szász András kormányszóvivő Az Este című műsorban elmondta, Kövér László szavait alapvetően félreértették, hiszen az interjúban elhangzott kormányzati módszer számos európai országban már működik, és hatékonyabbá tehetné az ország vezetését. „Egy évben közel öt hónapig nincs Országgyűlés. Ha mindent törvényben szabályozunk a legapróbb részletekig, akkor van olyan öt hónap, amikor a kormány tehetetlen, hiszen rendelettel nem lehet a magasabb szintű törvényt felülírni. Csak hogy világos legyen mindenki számára, az az értelmezés, amit a politikai ellenzék és néhány közíró Kövér László mondandójának adott, az vagy teljes informáltság-hiányról árulkodott, vagy kifejezetten rosszindulatról, ugyanis feltételezem, hogy ezek az emberek ismerik a spanyol, a brit vagy a francia berendezkedést, ahol évek óta az a gyakorlat – pontosan a kor szellemének megfelelően -, hogy úgynevezett ernyő- vagy kerettörvényeket hoznak. Az ezeken belül történő szabályozásokat a kormányok rendeleti szinten végzik.

Egy konkrét példával élve: szabályoznia kell egy törvénynek a felsőoktatással kapcsolatos dolgokat. De hogy mennyi a minimális bejutási pontszám, vagy mennyi egy bizonyos esetben a keretszám, vagy melyek a kiemelt egyetemek, azt ha nem rendeleti szinten szabályozzák, akkor sok esetben nehéz utánkövetni” – mondta a kormányszóvivő. Giró-Szász András hozzátette: „ennek annyi lenne a feltétele, hogy az egyes alrendszereket érintő elemeket ne közvetlenül törvényben szabályozzanak, hanem úgy, hogy az alrendszer egészére vonatkozó törvény bizonyos esetekben megkövetelje, hogy néhány részletet kormány- vagy miniszteri rendeletben később szabályozzanak. Egyébként számtalan példa van erre a jelenlegi és az előző kormányok esetében is, éppen ezért nehezen értelmezhető a felhorgadás – mondta a politikus.”

Jól halad a rezsicsökkentés

Giró-Szász András a rezsicsökkentés ütemezéséről azt mondta, jól haladnak a megvalósítás felé. „2012. decemberében indult el a kormány a rezsicsökkentés vonalán, az előtte lévő években pedig – szemben a korábbi kormányokkal - nem engedte, hogy az infláció mértékénél jobban emelkedjenek ezek a költségek. Egy viszonylag következetes lépéssorozatnak az elkövetkező lépését láttuk a múlt héten, és ennek a kivitelezését látjuk majd a következő hetekben. Nyilvánvalóan a fűtési szezonra ez a lépés is megtörténik, nem látok olyan problémát, ami miatt ez ne valósulhatna meg. Így lényegében elmondhatjuk, hogy a 2013-as esztendőben a 10 százalékos és a 11,1 százalékosos rezsicsökkentésnek köszönhetően a gáz, a villany és a távhő a magyar állampolgároknak – négymillió háztartásnak – 20 százalékkal kevesebbe kerül.”

A bankoknak van a legnagyobb felelősségük a devizahiteles-probléma kialakulásában

A kormányszóvivő a devizahitelesek megsegítését célzó intézkedésekről is beszélt Az Estében, Giró-Szász András szerint a bankokat terheli a legnagyobb felelősség a devizahitel-válság kialakulása miatt. „A bankok voltak, akik ezeket a szerződéseket megkötötték, és a bankok felelőssége az, hogy ezekbe semmiféle önkorlátozó mechanizmust nem építettek be, hiszen ne feledkezzünk el arról, hogy ugyanezek a bankok teljesen más paraméterekkel kötöttek devizahiteleket Lengyelországban, Csehországban vagy Romániában. Pontosan tudták, hogy az ottani jegybank, az ottani pénzügyi vezetés, az ottani pénzügyi szervezetek felügyelete milyen kritériumokat szabott. Pontosan tudták, hogy milyen veszélyekkel jár, hiszen az előbb említett országokban alkalmaztak olyan biztonsági módszereket, melyeket itt nem építettek be a szerződésekbe, tehát a jelenlegi helyzetért kifejezetten a bankokat terheli felelősség. Természetesen van az ügyfélnél is felelősség, éppen ezért mondta a kormány azt, hogy olyan megoldás kell, mellyel a devizahitelesek nem járnak jobban, mint a forinthitelesek, vagy megfordítva a forinthitelesek nem járnak rosszabbul, mint a devizahitelesek” – mondta Giró-Szász András.

Hozzátette: „azért lép be november 1-je után az állam - amennyiben az érintett felek nem tudják megoldani a helyzetet -, mert a 2004 és 2008 közötti időszak – amikor a devizahitelek legnagyobb részét felvették – pénzügyi vezetése, az akkori jegybank vezetése és az akkori PSZÁF vezetése szintén jelentős felelősséggel bír.

Az E.ON megvásárlása nem növeli az államadósságot

Az energiaszolgáltató megvétele Giró-Szász András szerint nem fogja befolyásolni az államadósságot, mert arra már megvannak a szükséges források. „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 71 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt ad az E.ON megvásárlására az MVM számára. Jelen esetben a vita nem is az árról szól, hanem arról, hogy ez az ügylet milyen típusú elmozdulást okoz majd az államháztartási hiányban. Ne felejtsük el, hogy a nemzetgazdasági miniszter valamikor április vagy május környékén elmondta, hogy az egyszeri kiadások befagyasztódnak Magyarországon, amennyiben nem egyszeri bevételből van rá fedezet. Ez alapján világos kellene legyen, hogy az egyszeri kiadások – egyszeri bevételek logikája alapján ez az ügylet semmilyen befolyással nem bír az államadósságra. Az E.ON-vásárlással szembenálló egyszeri bevétel például a legutóbbi mobil frekvencia megújításból befolyt 107 milliárd forint, mellyel minden további nélkül finanszírozható az ügylet” – zárta mondandóját a kormányszóvivő.