Kovács: A vidéki lét vonzó alternatíváját támogatjuk

Az elnéptelenedő falvakba kíván újra életet költöztetni az a jövőre induló modellprogram, amelynek megalapozásához 900 millió forintos, pályázat útján elnyerhető uniós forrás áll rendelkezésre - mondta a témáért felelős tárca államtitkára az MTI-nek.

Létrehozva: 2013. szeptember 15., 10:31	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Új korszak kezdődött a magyar vidékpolitikában 2010-ben
	Fazekas: Három év alatt 30 ezer munkahely az agráriumban

Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a pozitív gyakorlati példák összegyűjtésével készülő modellprogramhoz kiírt pályázatra 22 kistelepülés jelentkezett, az anyagok kiértékelése most zajlik. Azt tudni lehet, hogy a közösség összetartó ereje, a városokéhoz közelítő életminőséget nyújtó szolgáltatások, a munkalehetőség és főként a kreatív gondolkodás által válik ismét vonzóvá egy-egy kistelepülés, ahonnan korábban aki csak tehette, igyekezett elköltözni. Így elsősorban azok a pályázatok nyerhetnek, ahol ezen feltételek alapján nagyobb az esély, hogy az anyagi segítség meghozza a pezsdülést - tette hozzá.
   
Az államtitkár ismertetése szerint mintegy 200-300 falut fenyeget közvetlenül az "elsorvadás" veszélye, ahonnan a fiatalok elköltöznek, kevés a gyerek, nincs munka, üres házak, elhanyagolt porták, és az enyészet légköre fogadja a látogatót. Felidézte, hogy a lehangoló kép lényegében az 50-es évekből eredeztethető, amikor az akkori országvezetés által erőszakolt urbanizáció nyomán a falvak népét megszokott életfeltételeik hátrahagyásával a városokba kényszerítették, hogy földművesből gyári szalagmunkássá váljanak. E társadalmi mozgás később sem állt meg. Így amíg néhány évtizede még az emberek 63 százaléka falvakban élt, addig ma már a népesség csupán alig egyharmada. Márpedig az elnéptelenedő települések romló társadalmi és gazdasági folyamatot generálnak. A negatív spirálon a fordítást, a vidéki lét vonzó alternatíváját a tárca többféle módon támogatja, ezek közé tartozik a formálódó modellprogram is - mondta Kovács Zoltán.
   
Az MTI tudósítói olyan elnéptelenedésnek indult falvakat kerestek fel, ahol mára a helyiek különböző kezdeményezései nyomán újraindult az élet és megvan rá az esély, hogy hosszabb távon is itt találják meg az emberek a boldogulásukat.
   
A baranyai Gyűrűfű a 70-es években kísértetfaluvá vált, utolsó lakója is "elmenekült". A sokáig a falusi lét kilátástalanságának szimbólumaként számon tartott település azonban ismét benépesült, ma ökofaluként működik, és több mint harmincan lakják. Kilián Imre, a Gyűrűfű Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: budapesti egyetemistaként fedezte fel az elhagyatott falut, és egy barátjával meglátta benne a lehetőséget a hagyományos és a modern életforma előnyeinek egyesítésére. Az első, hasonló gondolkozású család 1996-ban költözött a faluba, akik a takarékos, környezettudatos életvitelben találták meg az örömet. A házak természetes anyagból készülnek, az esővizet ciszternákban gyűjtik, a fűtést fával és napenergiával oldják meg. A közvilágítás, a bolt, posta, óvoda hiányát életmódváltással, a Gyűrűfű Egyesület által működtetett falugondnoki szolgálattal hidalják át.
   
A Vas megyei, 660 lelket számláló Oszkó önkormányzata ingyen telkekkel sikerrel tartja helyben az elvándorlást fontolgató fiatalokat. Hosszú Zoltán (független) polgármester tájékoztatása szerint pályázati pénzből felújították a művelődési házat. Egy helyi mezőgazdasági vállalkozó jóvoltából 70 munkahely jelenti a gazdasági stabilitást. A községben évtizedek óta tevékeny civil szervezet, az Oszkói Hegypásztor Kör pedig a közösségi élet motorja. Kezdeményezésével teleház, erdei iskola, turistaszálló épült, erdei tanösvény vonzza a látogatókat, és visszatelepítették az őshonos gyümölcsfákat. Megszervezték a Pannon Helyi Termék Klasztert, amely három megye kézműves termékeinek készítését, eladását segíti.
   
A Somogy megyei Pálmajorban 400-an élnek, többségében cigányok. A falu életében fordulatot jelent a napokban átadott Közösségi Szolgáltatóház. Pozsonyi Erika (független) polgármester az MTI-nek elmondta: a pályázaton elnyert 600 millió forintból épült intézményben gyermekház is működik, ahol a szociális munkások a gyerekek családjainak felzárkóztatásában működnek közre. Például a kisebb gyerekeknek délelőttönként szüleikkel közösen játékos foglalkozásokat tartanak, délután pedig, az iskola ajánlása alapján, a tanodában korrepetálják a diákokat. A felnőttek a szolgáltatóházban a varrás fogásait gyakorolhatják.
   
A polgármester hangsúlyozta: a település megtartó erejéhez hozzájárul, hogy a 68 munkanélküli lakos közül 32-nek folyamatos közmunkát tudnak biztosítani. Elhárult a tagiskola bezárásának veszélye is, az érintett családok kérésére az oktatási intézményben összevont osztályban hét tanuló kezdheti meg az idei tanévet.
   
Vérteskozmán 20-an élnek életvitelszerűen, de a Fejér megyei zsákfaluban többen hétvégi házat, nyaralót rendeztek be. Herke Zsolt, a Vérteskozma és Környéke Községvédő Egyesület elnöke elmondta, hogy a zömében svábok lakta falu 200 éves házai ma is állnak, az egyesület igyekszik megőrizni az épített örökséget. Pályázati pénzekből az egykori Szent Vendel kápolna alapjaira emlékhelyet terveznek, és kerékpárút is vezet majd ide. Kulturális rendezvényekkel igyekeznek a fiatalok figyelmét a falura irányítani, abban a reményben, hogy néhányan ideköltöznek.
   
A Pest megyei szobi kistérségben található Perőcsény lakossága a munkahiány miatt évtizedek alatt alig egyharmadára fogyatkozott, a fiatalok többsége elhagyta a falut, ma mindössze 346-an lakják. Gembolya Irma (független) polgármester szerint a Börzsöny lábánál fekvő falu sok őslakost vonz vissza, akik nyugdíjas éveiket itt képzelik el. A festői környezet vonzereje külföldieket is megérintett, eddig 15 holland család vásárolt itt megüresedett házat, hogy tavasztól őszig itt éljenek.