Tarlós István a hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: kíváncsi, mi motiválja azokat, akik "szelektív módon elhallgatnak dolgokat" a beruházással kapcsolatban, és valótlanságokat állítanak. Megjegyezte: tizenhat éves óbudai polgármestersége alatt eleget látta a parti helyzetet és "a katasztrófaturistákkal ellentétben" fel tudja mérni, mit jelent a veszélyhelyzet.
   
Ismertette, hogy 1954-ben semmiféle szakmai álláspont nem volt arról, hogy a nyúlgátat hova építsék, a letett homokzsákok helyén maradt a föld, és azt kezdték fő védvonalként kezelni. Védvonal azonban csak állami kézben lehet, így a nyúlgát nem az - tette hozzá. Kitért arra is, hogy sokan keverik a hullámtér és az ártér fogalmát: míg előbbi a védmű és a folyó közötti területet jelöli, utóbbi azt a területet, amelyet elöntene a víz, ha nem lenne védmű.
   
Jelezte: az előző városvezetőség is a parti védmű megépítése mellett foglalt állást, és pályázatot is beadott rá. Felvetette, hogy a mobilgát húsz év alatt nem épült meg, holott "huszonötször beígérték. Gyurcsány Ferenc és Demszky Gábor ott rohangált végig (…) , és indiánugrásokkal közölték a környék lakóival, hogy megépítik a gátat".
   
Cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kerületi önkormányzat nem támogatja a parti védművet. Kifejtette: a kerület 2007-ben egyhangúlag hozott képviselő-testületi határozatban és a kerület vezetősége több levélben is mellette foglalt állást. Kitért arra is, hogy már az akkori dokumentumokból kiderül: a lakóparkok kiépítették saját védelmüket, így nem azokat kell védeni az ártól.
   
Bús Balázs (Fidesz-KDNP) III. kerületi polgármester országgyűlési javaslatára, amely szerint a lakóktól anyagi hozzájárulást kellene kérni a beruházáshoz, azt mondta: ez több kérdést felvet, például, hogy az 1920-as, 1930-as években legálisan épült lakóházak és a szórakoztató létesítmények milyen arányban fizessenek.
   
Kiemelte: lehetőséget kell adni a helyi népszavazásnak, "szemben az online, spekulatív szavazásokkal". Utóbbira utalva kijelentette: "ne reménykedjen senki", hogy a gátépítés kampánytéma lehet.
   
Tarlós István megjegyezte: a védmű megépítésénél minden előírást betartanak, figyelembe veszik a Magyar Tudományos Akadémia és a Műegyetem állásfoglalását, és felülvizsgálják a mobilgát tervezett magasságát. Hozzátette: ezek miatt egy-másfél évet csúszik a beruházás.
   
A főpolgármester kérdésre válaszolva reagált a nol.hu-n megjelentekre is, amely szerint néhány taxis perelné a fővárost a járművek kötelező sárga színe miatt. Tarlós István azt mondta: legfeljebb a taxisok nyolc százalékáról lehet szó. Hangsúlyozta: sem New York, sem Barcelona, sem Isztambul önkormányzatát nem marasztalták el az egységes arculat követelménye miatt.

Egyetértés van a védművet illetően

A III. kerületi önkormányzat a kezdetektől egységesen támogatja a part mentén húzódó mobilgát megépítését a Római-parton, a beruházással összefüggésben azonban közvélemény-kutatást tartana, hogy kikérje a lakók véleményét.

Bús Balázs (Fidesz-KDNP), Óbuda polgármestere hétfőn az MTI-nek cáfolta azokat az internetes híreket, amelyek szerint a kerület bizonytalankodna a gátépítés kapcsán. Szavai szerint a part menti védművel összefüggésben a kezdetek óta egyetértés volt; azt szeretnék, ha a főváros minél előbb elkezdené és megépítené a védművet.
   
Tarlós István főpolgármester helyi népszavazás kiírására vonatkozó javaslatáról azt mondta: álláspontja szerint árvízvédelmi kérdésben nem lenne célszerű kiírni a referendumot, de azt támogatná, ha a konkrét területen közvélemény-kutatást végeznének. Jelezte: egy önkormányzat csak saját feladat- és hatáskörében írhat ki helyi népszavazást, a gátépítés és az árvízvédelem pedig fővárosi önkormányzati hatáskör, így ők tudnák megtenni.
   
A kerületi polgármester országgyűlési képviselőként a múlt héten olyan indítványt nyújtott be a parlamentnek, amely lehetőséget teremt a gátat építő önkormányzatoknak, hogy a beruházás költségét részben vagy egészben a tulajdonosokra hárítsák. Bús Balázs kifejtette: ebben az esetben a főváros rendeletalkotási jogkört kapna, meghatározhatná, hogy kivet-e ilyet és milyen mértékben. A főpolgármester korábbi szavaira utalva jelezte: a főváros határozhatná meg egyebek mellett azt, hogy a Római-parton az 1920-as, 1930-as években legálisan épült lakóházakban élőknek kellene-e fizetniük. Hozzátette, hogy ő differenciáltan kezelné a kérdést, és az érintett lakókat nem terhelné.
   
A polgármester ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a magánterületek kisajátításánál valamilyen mértékben érvényesítsék a gátépítési hozzájárulást.
   
Ismertette: a gát nyomvonala mentén több helyen kártalanítani kell majd a tulajdonosokat, ennek költségét a hozzájárulással le lehetne nullázni, így nem közpénzből fizetnék ki őket.