Az Országgyűlés hétfőn 260 igennel, 41 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmánymódosítást, amelyet a kormánypártiak mellett három független képviselő is támogatott. Az MSZP és az LMP nemmel szavazott, a Jobbik-frakció tartózkodott.
   
A javaslat első változatát júniusban nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamentnek arra válaszul, hogy a negyedik alkotmánymódosítás után az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg a rendkívüli adók kivetésével, a bírósági ügyáthelyezéssel és a politikai reklámra vonatkozó korlátozással kapcsolatban.
   
A Ház a nyári szünet előtt nem kezdte meg az indítvány tárgyalását, a kabinet pedig úgy döntött, hogy új elemekkel egészíti ki. Az előterjesztésnek így a vallási közösségekről és az Országos Bírói Tanácsról szóló rendelkezések is részei lettek.

Az MNB felügyeli a pénzügyi közvetítőrendszert
   
Az alkotmánymódosítás az MNB-t bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, lehetőséget adva ezzel a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására.
   
A parlament 2011 végén egyszer már megteremtette az alkotmányos lehetőségét annak, hogy később összevonják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre. Ám ezt a fél évvel később jóváhagyott első alkotmánymódosítással - uniós kritikák hatására - törölték az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül.
   
Idén nyáron azonban - miután márciusban Simor Andrást Matolcsy György váltotta a jegybank élén - a kormány ismét javaslatot tett az MNB és a PSZÁF integrációjára.
   
A most megszavazott módosítással - szintén az Európai Bizottság jelzései alapján - kikerült az alkotmányból, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Belefoglalják viszont ezt a rendelkezést a gazdasági stabilitási törvénybe, amelynek módosítása már a Ház előtt van.

Törölték az ügyáthelyezések lehetőségét
   
Törölték az alaptörvényből a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét is. A változtatás alapján az Országos Bírósági Hivatal elnökének a jövőben nem lesz módja arra, hogy bizonyos ügyek tárgyalására az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki.
   
A bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból már júniusban törölték ezt a lehetőséget. A kormány akkor jelezte: az Európai Bizottság észrevételei nyomán ősszel az alkotmányból is kiveszik az ügyáthelyezés lehetőségét.
   
Bekerült ugyanakkor az alkotmányba a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács intézménye, amelynek eddigi hatásköre nem változik.
   
Újdonság, hogy az Ab-nak a jövőben 30 helyett 90 napja lesz határozni a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.

Ingyen közölhetnek kampányhirdetéseket a kereskedelmi médiumok
   
Az alaptörvény-módosítással határoztak arról is, hogy kampányhirdetéseket nem csak a közmédia sugározhat majd, a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. A kereskedelmi médiumok dönthetnek úgy, hogy nem sugároznak politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik őket, nem válogathatnak a pártok között.
   
Az Országgyűlés kormánypárti többsége márciusban, a negyedik módosítással foglalta az alaptörvénybe, hogy kampányidőszakban kizárólag a közmédia sugározhat párthirdetéseket, most ezen változtattak.
   
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az alkotmánymódosítás beterjesztésekor azt mondta: az Európai Bizottság az egyeztetések során nem emelt kifogást az ellen, hogy a médiumok ingyen közöljék a pártok kampányhirdetéseit, csak azt sérelmezte, hogy eltérő szabályok vonatkoznának az országgyűlési és az európai parlamenti választásokra. Ez azonban megszűnik, egységes lesz a szabályozás.
   
A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a pártok.

Átírták az egyházakat érintő alkotmányos passzusokat
   
Szintén átírták az egyházakat érintő alkotmányos passzusokat, igazodva ahhoz, hogy a parlament nyáron megváltoztatta az egyházkénti elismerés rendjét. Rögzítették, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére az Országgyűlés dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.
   
A kormány indoklása szerint az alaptörvény körüli magyarországi viták lezárultak, és ideje, hogy az alkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak, alkotmányos kérdések ne szolgálhassanak a Magyarország elleni támadások ürügyéül. Ennek érdekében a kormány figyelembe vette az Ab, az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság észrevételeit.
   
Az ötödik alaptörvény-módosítás október 1-jén lép hatályba.

Jövő júliusra halasztották a nemzeti mobilfizetési rendszer indulását

Jövő év július 1-jére halasztotta a nemzeti mobilfizetési rendszer ez év szeptember 30-ára tervezett indulását a parlament hétfőn a fideszes Láng Zsolt és Vas Imre javaslatára.
    
A pénteken benyújtott, majd hétfőn a házszabálytól eltérve megtárgyalt és 241 igen, 18 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadott indítvány a nemzeti mobilfizetési rendszer 2014. július 1-jei bevezetéséig engedi működni a piaci mobilfizetési szolgáltatásokat. A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer a már létező piaci megoldásokkal párhuzamosan, jövő július előtt is működhessen. Az indoklás szerint ez segíti a felkészülést és az alkalmazkodást az új rendszer bevezetéséhez.
    
A fideszes politikusok indoklásukban közölték: a kormány nyáron úgy döntött, hogy a mobilfizetési rendszert kiszolgáló informatikai infrastruktúrát az elektronikus útdíjrendszer továbbfejlesztésével kell kialakítani. Az útdíjrendszer mögött zajló folyamatos informatikai fejlesztések miatt azonban a nemzeti mobilfizetési rendszer indítása a törvényben szereplő szeptember végi határidőre nem biztosítható.
    
A nemzeti mobilfizetési rendszer a közlekedéshez kapcsolódó közszolgáltatások, így a parkolás, az autópálya-használat, a városi közösségi, a helyközi és a vasúti közlekedés mobilfizetéssel történő igénybevételét teszi lehetővé.
    
A rendszert megvalósító, állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Zrt. márciusban jelentette be, hogy 2013. szeptember 30-án a parkolás és az autópályadíj-fizetés lehetőségével elindul a nemzeti mobilfizetési rendszer. A tervek szerint a rendszer az ország egészében, minden fizető parkolási övezetben biztosítaná a mobilparkolás lehetőségét. A városi, helyközi és vasúti közösségi közlekedés szolgáltatásai egy következő fejlesztési fázisban lesznek elérhetőek az egységes rendszeren keresztül.
    
A bejelentéskor a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. azt közölte, hogy a parkolási üzemeltetők a jövőben kizárólag vele állnak majd szerződéses viszonyban, később pedig a fővárosi és vidéki közösségi közlekedési cégek, valamint a helyközi közösségi közszolgáltatók is.
    
A rendszer indulását követően a jelenlegi mobilfizetési piac szereplői viszontértékesítőként részt vehetnek a zrt. ügyfeleinek kiszolgálásában. A rendszerhez bárki csatlakozhat viszontértékesítőként, vagyis a jelenlegi piaci szereplők mellett további szolgáltatók belépésére is lehetőség lesz.
    
A zrt. a mobilvásárlások után forgalmi jutalékban és tranzakciós díjbevételben részesül, ezekből fedezi működési költségeit.
    
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által felszámított tranzakciós díjak mértékét kormányrendelet szabályozza, amely szerint parkolás esetén bruttó 50 forint, autópálya-matrica vásárlás esetén bruttó 80 forint fizetendő, ha az ügyfél közvetlenül köt szerződést.
    
Az Országgyűlés még 2011 decemberében döntött az egységes mobilfizetési rendszer kialakításáról, az elfogadott jogszabály sarkalatos törvénynek minősül. A kormány tavaly év végén fogadta el a részletszabályokat tartalmazó rendeletet. Ez utóbbi módosult az idén nyáron úgy, hogy a rendszer informatikai infrastruktúráját az elektronikus útdíjrendszer továbbfejlesztésével kell kialakítani.

Felfüggesztette a parlament Balogh József és Zagyva György Gyula mentelmi jogát

Felfüggesztette a parlament Balogh József korábban fideszes, jelenleg független képviselő mentelmi jogát, amit a legfőbb ügyész azért kért, mert a politikus a megalapozott gyanú szerint áprilisban ittasan bántalmazta élettársát. Egy magánvádas ügyben felfüggesztették a jobbikos Zagyva György Gyula mentelmi jogát is.
    
Az Országgyűlés hétfőn 290 igen szavazattal, két nem ellenében, egy tartózkodás mellett döntött Balogh József mentelmi jogának felfüggesztéséről. Ezt az összes frakció nagy többsége támogatta, ám nemmel szavazott a fideszes Hanó Miklós és Nagy István, párttársuk, Zsiga Marcell pedig tartózkodott.
    
Balogh József mentelmi jogának felfüggesztését súlyos testi sértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész. Az indítvány szerint a politikus április 28-án hajnalban ittasan ütlegelni kezdte élettársát, aki nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
   
 Balogh József - aki a történtek után néhány nappal kilépett a Fidesz-frakcióból - már korábban bejelentette, hogy kéri mentelmi jogának felfüggesztését, a plenáris ülésen viszont nem szólalt fel.
    
A képviselő az Indexnek az esetről annak idején elmondta, nem emlékszik arra, hogy megverte volna élettársát. Mint fogalmazott, lagziból jöttek haza, be volt rúgva, szerinte az is előfordulhatott, hogy élettársa átesett kutyájukon, egy vak komondoron, úgy szerezte sérülését.
    
A politikus május 2-án bejelentette, hogy azonnali hatállyal kilép a Fidesz-frakcióból.
    
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője aznapi közleményében azt írta: elfogadhatatlan, ha valaki bántalmazza szeretteit, családtagjait, és ezt a véleményét a Fidesz képviselőcsoportjának minden tagja osztja. Rogán Antal mindezt "tudomására hozta" Balogh Józsefnek is, aki ezt követően tájékoztatta arról, hogy kilép a Fidesz frakciójából.
    
Az Országgyűlés felfüggesztette Zagyva György Gyula jobbikos képviselő mentelmi jogát is.
    
A politikust korábbi frakciótársa, a Jobbik képviselőcsoportjából 2010 decemberében kizárt Pősze Lajos jelentette fel, mert állítása szerint a Képviselői Irodaház folyosóján előzetes szóváltás nélkül arcon köpte.
    
A Pesti Központi Kerületi Bíróság ezután becsületsértés vétsége miatt indítványozta a jobbikos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A politikus tagadta, hogy leköpte volna Pősze Lajost, állítása szerint csak megjegyezést tett rá. Ugyanakkor a szakbizottság előtt - kijelentve, hogy az ügy politikai kárt okoz neki - kérte mentelmi jogának felfüggesztését, amit a parlament a magánvádas ügyekben megszokott gyakorlattól eltérően 291 igen szavazattal, egy nem ellenében és két tartózkodás mellett meg is tett.
    
A frakciók igennel szavaztak, a független Ivády Gábor nemmel, az ugyancsak független Endrésik Zsolt és Molnár Oszkár pedig tartózkodott.
    
A mentelmi jog felfüggesztését javasolta korábban a parlamenti szakbizottság is, mondván, az Országgyűlés tekintélyének megőrzése miatt szükséges, hogy az ügy a bíróság előtt tisztázódjon.

Szigorodnak a fémkereskedelem szabályai

A jövőben csak hatósági engedéllyel rendelkező telepek foglalkozhatnak fémkereskedelemmel, és a szigorúbb szabályok megsértése esetén ötmillió forintos bírság is kiszabható lesz.
    
Az ezt rögzítő, a fémkereskedelemről szóló törvényt 261 igen, 35 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés hétfőn.
    
A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javasolta új szabályozás szerint csak a saját tulajdonú engedélyköteles fémek értékesítése fémkereskedőnek, a jegybanki érmevásárlás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, valamint építésből vagy bontásból származó engedélyköteles fémek felvásárlása végezhető majd engedély nélkül.
   
 Újdonság, hogy ezentúl magánszemélyek ingatlanán legfeljebb három köbméter "egyértelműen az ingatlanon termelt" engedélyköteles fém tárolható.
    
Ezen túlmenően kizárólag a fémkereskedelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezők foglalkozhatnak fémkereskedelemmel. Engedélyt legfeljebb öt évre ad ki a hatóság, és csak az kaphat, akinek nincsen köztartozása, nem áll csődeljárás alatt, és aki biztosítékot is letesz a hatóságnak.
    
A fémkereskedők csak nagykorúaktól vehetnek át fémet, és csak akkor, ha az átadó igazolja személyazonosságát. Szigorodnak a szállítás szabályai is: a jövőben csak kísérő okmánnyal együtt szállíthatják a fémet a kereskedők, akiknek emellett részletes nyilvántartást kell vezetniük az általuk vásárolt, illetve eladott fémekről. A nyilvántartás tartalmazza többek között az eladó és vevő adatait, a vásárlás és a teljesítés időpontját, a vételárat, valamint a szállító jármű rendszámát.
    
A törvény rögzíti azt is, hogy ha a fémkereskedő gyanúja szerint jogellenesen szerzett anyagot ajánlanak fel megvételre, akkor erről a fémkereskedelmi hatóságot és a rendőrséget haladéktalanul értesítenie kell.
    
A hatóságok a fenti szabályoknak a megsértését az eddiginél szigorúbban, akár ötmillió forintos bírsággal is szankcionálhatják.
   
 A törvény rendelkezéseinek többsége a kihirdetés után két hónappal lép hatályba.

Összevonta a jegybankot és a pénzügyi szervezetek felügyeletét az Országgyűlés

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), az utóbbi megszüntetésével.

A Ház 249 igen szavazattal, 59 ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A kormánypártiak igennel szavaztak, az MSZP és a Jobbik képviselői nemmel voksoltak, az LMP jelen lévő politikusai pedig tartózkodtak. Az indítvány elfogadásához szükség volt az alkotmány módosítására is, amit a parlament szintén hétfőn szavazott meg.
    
A döntés értelmében október 1-jétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a PSZÁF eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.
    
Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz.
    
A tanács feladata egyebek mellett az, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, és nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket.
   
 A jegybank igazgatósága a jövőben felelős lesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések végrehajtásának irányításáért is.
    
A pénzügyi szervezeteknek októbertől, változatlan feltételek mellett, a PSZÁF helyett a jegybanknak kell fizetniük a felügyeleti díjat.
    
Varga Mihály zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával a képviselők arról is döntöttek, hogy a PSZÁF elnökének, alelnökének és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnökének a felmentési időre és a végkielégítésre járó - összesen egyévnyi - jövedelmük után csak egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetniük. Ugyanakkor féléves munkavállalási moratórium vonatkozik rájuk.
   
 A PSZÁF elnökét szeptember 30-ával - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök menti fel. Az alelnök és a PBT-elnök megbízatásának megszűnését a PSZÁF elnöke állapítja meg.
    
A módosítás alapján az MNB-hez átkerülő PSZÁF-alkalmazottaknak egész évre jár a pénzügyi felügyeletnél meghatározott béren kívüli juttatás, ha viszont a jegybank ennél többet ad alkalmazottainak, megkapják a különbözetet. Egy másik szabály szerint ki kell fizetni a PSZÁF alkalmazottainak szeptember 30-áig időarányosan járó, ki nem vett szabadságot.
    
Október 1-jétől fél évig lehet felmondani azoknak a PSZÁF-alkalmazottaknak, akiknek a munkájára nincs szükség az összevonás után.
   
 A döntés előtt a parlament módosította az alkotmányt, és az MNB-t bízta meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, lehetőséget adva ezzel a jegybank és a PSZÁF összevonására.
    
A parlament 2011 végén egyszer már megteremtette az alkotmányos lehetőségét annak, hogy később összevonják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre. Ám ezt a fél évvel később jóváhagyott első alkotmánymódosítással - uniós kritikák hatására - törölték az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül. Idén nyáron azonban - miután márciusban Simor Andrást Matolcsy György váltotta a jegybank élén - a kormány ismét javaslatot tett az MNB és a PSZÁF integrációjára.
    
Varga Mihály indoklása szerint az integráció alapvető feltétele annak, hogy biztosított legyen a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és ellenőrzése. A PSZÁF feladatainak MNB-be integrálásával szélesebb eszköztár áll a jegybank rendelkezésére az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válsághelyzetek megelőzése, továbbá a már bekövetkezett válsághelyzetek gyors és eredményes megoldása érdekében - hangsúlyozta Varga Mihály.
    
A tárcavezető a javaslat hétfői záróvitájában gazdaságpolitikai bűnnek nevezte, hogy nem történt meg korábban az összevonás, holott az a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák elkerülése érdekében szükséges lett volna.
    
A képviselők a Jobbik által kért név szerinti szavazáson elutasították azt a módosító javaslatot, amelyben a jobbikos Nyikos László azt kezdeményezte, hogy az MNB az Európai Központi Banktól se fogadhasson el utasításokat.