Orbán Viktor köszönetet mondott a tiszteletbeli konzuloknak eddigi munkájukért, egyúttal megjegyezte, hogy 100 országból 46-ban nincs hivatalos képviselete hazánknak, így egyedül ők képviselik Magyarország érdekeit. A miniszterelnök elmondta, az ember identitását alapvetően két nézőpont határozza meg: az, hogy ő hogyan látja magát és a helyét a világban, valamint az, hogy a világ hogyan látja őt. Magyarország esetében ez a két kép elvált egymástól – fűzte hozzá, kiemelve, egy ilyen helyzetben a tiszteletbeli konzulok helyzete „rendkívül nehéz és kényes”. Mint mondta, az elmúlt három év ebben az „identitásválságos” állapotban telt el.
Rámutatott, rendkívül fontos az unió és Magyarország viszonyának tisztázása. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hazánk nem tartozik az euroszkeptikus országok közé. Ennek az az oka, hogy Magyarország ezeréves története során soha sem volt euroszkeptikus – jelentette ki. Hangsúlyozta, ha valaki ma ilyen politikát hirdetne meg, az élesen szemben állna azzal a történelmi hagyománnyal, amely ezer év óta az európai népekkel való sorsközösségben jelöli ki hazánk helyét.
A kormányfő kiemelte, hazánk eurorealista. Mi nem kívánunk csatlakozni azokhoz az országokhoz, amelyek szerint minden rendben van Európában; vannak országok, amelyek csak pozitív összefüggésben nyilatkoznak arról, amit létrehoztunk, és ami ma működik Európában – mondta. Hozzáfűzte: Európa a világban folyamatosan teret veszít, és jelenleg nem találja a választ azokra a kihívásokra, amelyeket a világ címez neki. Mi realisták vagyunk, nem vagyunk hajlandóak elhallgatni a kedvezőtlen tendenciákat sem, miközben teljes mellszélességgel kiállunk az európai együttműködés, az európai elvek és az európai népek közössége mellett – fogalmazott.
Szólt arról is, minden európai országnak szembe kell néznie azzal, hogy a brüsszeli bürokrácia újabb és újabb jogköröket kíván magához vonni. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ez nem csupán magyar álláspont, és példaként megemlítette Angela Merkel szavait, illetve a holland parlament ezzel kapcsolatos kezdeményezését is.
Felhatalmazás Magyarország teljes megújítására
A kormányfő aláhúzta, Magyarország egy nyitott ország; mindig is támogatja a szabadkereskedelmi megállapodásokat, mert a kereskedelmi lehetőségek tágulása exportlehetőségeink bővülését is jelenti. Emlékeztetett, az elmúlt húsz év elsőszámú programja az unióhoz való csatlakozás volt. Ez egy olyan állapotot idézett elő, hogy hazánk exportjának több mint 80 százaléka az unióba irányul, miközben az EU súlya csökken a világgazdaságon belül. Ennek a helyzetnek a fennmaradása nem érdeke Magyarországnak; az az érdekünk, hogy exportkereskedelmi kapcsolataink kiegyensúlyozottabbak legyenek. Ezért hirdettük meg a keleti nyitást, mert ott jönnek létre új piacok, miközben a nyugati piacok folyamatosan szűkülnek – fejtette ki Orbán Viktor. A kormányfő szerint hazánk nem az uniós országokkal versenyzik – mert azokon a piacokon jól helyt állunk -, az ázsiai piacokon való verseny jelenti a kihívást. Magyarországnak a következő 15-20 évben nem az európai államokkal kell állnia a versenyt, hanem a feltörekvő országokkal, Brazíliától Kínáig – jegyezte meg.
A kormányfő aláhúzta, a kétharmados választási győzelemmel felhatalmazást kaptak Magyarország teljes megújítására. Magyarország teljes megújítását kezdtük meg annak érdekében, hogy hazánk legyőzze a nehéz örökséget, és állni tudja a versenyt az előttünk álló 15-20 évben – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, minden átszervezésnek vannak nyertesei és vesztesei. Orbán Viktor úgy gondolja, összességében a világban élő magyaroknak, különösen az ország területén élőknek javára válik az átalakulás és az átszervezés, de ez nem jelenti azt, hogy minden egyes ember, társadalmi csoport vagy üzleti érdekcsoport – legalábbis rövidtávon – nyertese lenne egy ilyen átszervezésnek. Sok csoport érdekét sértettük meg – fűzte hozzá. Senki sem örül annak, ha a korábbi kedvező adózási körülményekhez képest pluszadót kell fizetnie, mint a bankszektornak, vagy a korábban élvezett monopolhelyzet extradíját most be kell befizetnie a költségvetésbe – jegyezte meg. Voltak és vannak olyanok, akik a korábbi pozíciójukhoz képest kevésbé előnyösben vannak. Egy demokráciában a vesztesek is hallatják a hangjukat, képviselik az érdekeiket, és felhasználják a kapcsolataikat, hogy visszafordítsák az átalakításokat – tette hozzá.
Liberális alapra nem lehet versenyképes gazdaságot építeni
Orbán Viktor leszögezte azt is: liberális alapra nem lehet versenyképes gazdaságot építeni a jövőben. A kormányfő szerint egy liberális alapokon álló alkotmány eleve vereségre ítél bennünket a versenyben. A liberális alapokon álló alkotmány egyetlen kiindulópontot ismer el, ez pedig az egyén érdeke. A mi új alaptörvényünk nem ilyen, hanem egy egyensúlyi alkotmány. Azt állítja, hogy egyensúlyt kell teremteni az egyén szabadsága és érdekei, valamint a közösség érdekei között, ezért az új alkotmányunk bátran beszél közösségi létformákról – fejtette ki. A kormányfő felidézte, az új alkotmány elkészültét megelőző politikai konzultációt, ahol az emberek 85 százaléka egyensúlyi alaptörvényt akart; vagyis a jogok mellett a közösséghez való tartozásból fakadó kötelezettségeket is szeretné viszontlátni abban. Ezzel el is dőlt az a vita, hogy Magyarországnak klasszikus liberális vagy egyensúlyi alkotmánya legyen – tette hozzá.
Egyetértés alakult ki abban, ha hazánk a jövőben versenyképes akar lenni, fenn akar maradni, jómódot akar teremteni, szabadságot akar kivívni, reményt akar nyújtani polgárai számára, akkor az állampolgárságból fakadó jogoknak és kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük – jegyezte meg. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, a nyugati világ ma nem ilyen alapokon áll, ott liberális alkotmányok vannak, és a politikai korrektség nem teszi lehetővé, hogy az egyéni jogokkal azonos súllyal emlegessék a nemzetet, a családot, a hazát, a kereszténységet. A kormányfő aláhúzta, az európai kultúrához méltó nyílt és őszinte vitában tárjuk fel, hogy mit gondolunk, és a különbség elmosása helyett megpróbáljuk megvédeni a magunk álláspontját. A miniszterelnök szerint erre az erőviszonyokból adódóan most csekély esélyünk van, de az idő előrehaladtával egyre több európai ország nyit meg hasonló kérdéseket, és fordul lassan hasonló irányba.
"Azok az államok is át fognak alakulni"
A kormányfő példátlannak nevezte, hogy Európában sikerült a II. világháború után a szellemi és anyagi romokból ilyen gyorsan felépíteni a világ leginkább jómódra lehetőséget teremtő gazdaságát. Óriási eredmény, amit az európai, nyugati civilizáció elért, felépült a jóléti állam – tette hozzá. A miniszterelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a sikeres gazdasági modellről kiderült az elmúlt tíz évben, hogy nem versenyképes a világban. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban több okot is felsorolt. Egy folyamatosan csökkenő népesség adja a jóléti államok alapját; egy demográfiailag zsugorodó helyzetben nem lehet fenntartani bőkezű szociális ellátórendszereket – mondta el. Másik okként az európai országok magas eladósodottságát említette. A megtermelt értékek tekintélyes része az államadósságok törlesztésére megy el, és nem marad elég erőforrás az országokban arra, hogy olyan versenyképességet segítő technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre, melyek fenntarthatóvá tennék a bőkezű szociális rendszereket – tette hozzá.
A kormányfő hangsúlyozta lehetetlen fenntartani egy bőkezű szociális rendszert úgy, hogy a népesség elöregszik, és az államadósság miatt pedig folyamatosan forrásokat visznek ki a az országból. Orbán Viktor szerint ezért nem kell hitegetni az embereket, hogy fel lehet építeni egy osztrák, német, belga, vagy francia típusú jóléti államot, hiszen a következő évek arról fognak szólni, hogy azok az államok is át fognak alakulni. A miniszterelnök elmondta, a rendszerváltás után mindig a nyugati országok szolgáltatták a példát, ha valami gond merült fel, mindig őket másolták. Orbán Viktor szerint ez már nem ésszerű. Nem érdemes egy nyilvánvalóan önmaga fenntartására képtelen gazdasági rendszert lemásolnia Magyarországnak, ezért egy másikat kell építeni.
Munkahelyeket kell teremteni
Mi egy munka alapú gazdaságot építünk – jelentette ki Orbán Viktor. Ennek kapcsán megjegyezte, hazánkban a munkanélkülieknek három hónapig jár segély, ezt követően közmunkára kapnak lehetőséget. Aki ezt nem fogadja el, az semmilyen szociális segélyben nem részesül – fűzte hozzá. Szólt arról is, hogy az a szülő, aki nem járatja gyermekét iskolába, nem kapja meg a családi pótlékot. Mint mondta, mindent, amit az állam ad, azt olyan feltételhez köti, ami a tanulás és a munka irányába motiválja az embereket. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben 1,8 millió ember fizetett adót, ezzel szemben ma 4 millióra nőtt az adófizetők száma. A mi felfogásunk szerint a magyar gazdaság akkor lesz biztonságban, ha 5 millióan adóznak, de ehhez még sok munkahelyet kell teremteni – mondta a kormányfő. Rámutatott arra is, hogy - szemben a nyugat-európai vélekedéssel - az új munkahelyek létrejötte nem a gazdasági válság megoldásának eredménye, hanem annak az eszköze. Kicsi, az önkormányzatainkra alapozott, sokszínű közmunkarendszerben kell gondolkodni annak érdekében, hogy mindenki dolgozhasson – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, a magyar gazdaságpolitikát számos újítási kísérlet jellemzi, ezért ragasztották ránk az unortodox kifejezést. Közelebb áll a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy ez egy innovatív gazdaságpolitika: nem tagadja meg a magántulajdon elsőbbségét, nem tagadja meg a piaci működés elveit, de tudomásul veszi, hogy csak ezekre hagyatkozva nem tudunk kijutni a válságból – szögezte le.
"Ez Európában komoly sikernek minősül"
Szavai szerint minden, az eurózónához nem tartozó országnak az az alapvető érdeke, hogy a saját adottságaihoz igazodó gazdaságpolitikát folytasson. Ezért képviseljük az unión belül azt a nézetet, hogy miközben az eurózónához tartozó országoknak egyre inkább egységesíteni kell a gazdaságpolitikájukat, a többi tagállamot pedig hagyni kell, hogy a saját adottságihoz igazodva, a saját pénzét használva, a leghasznosabbnak tűnő gazdaságpolitikát folytathassa – közölte a miniszterelnök. Ezzel összefüggésben kiemelte, öt uniós ország tudja csökkenteni az államadósságát, abból az egyik hazánk. Emellett a hiány tartósan három százalék alatt van, tehát a pénzügyeink rendben vannak. Negyven éve nem volt ilyen alacsony az infláció, mint most, és az idei évben fordulatot tapasztalunk a gazdasági növekedésben is – sorolta. Hangsúlyozta, 2013-ra a mértéktartóak 0,5 százalékos növekedéssel számolnak, a 2014-es évet illetően pedig a külvilág „optimistább, mint mi magunk”. Londonban ma két százalék fölötti gazdasági növekedést jeleznek, mi a költségvetésünket azonban két százalékra terveztük – tájékoztatott, hozzátéve: ez Európában komoly sikernek minősül.
A térség többi országával való összevetés kapcsán a miniszterelnök elmondta, az elmúlt hét-nyolc évben ezek az államok jobban teljesítettek, mint Magyarország. Ez a helyzet most változik meg: az év utolsó negyedévében a magyar gazdasági növekedés már azonos, vagy nagyobb mértékű lesz, mint a velünk egy régióba tartozó országoké, és a következő években ezt akár meg is haladhatja – hívta fel a figyelmet. Kiemelte, ismét a régi éllovasai lehetünk.
Orbán Viktor kijelentette, bár nagy viták lehetnek hazánk megítélése körül, de ez egy „függetlenségre és szabadságra törekvő, kellő önbecsüléssel rendelkező ország politikája, és eredményesség szempontjából pedig kiállja az összehasonlítás próbáját bármely más európai ország teljesítményével”. Ezért lehet jó lelkiismerettel képviselni – zárta szavait a kormányfő.
Célkitűzés, hogy növekedjen a magyar tulajdonú pénzintézetek aránya
Mintegy ötvenperces beszéde után többen is kérdezték a kormányfőt. A Hollandiából érkezett résztvevő például a magyar pénzügyi szektorral összefüggésben faggatta Orbán Viktort, aki válaszában közölte: az új magyar közteher-viselési rendszerben a bankoknak a jövőben is az európai átlagot meghaladó mértékű bankadót kell fizetniük. "A bankok adóztatásának azt a mértékét kell eltalálni, amikor bár jajveszékelve, de még fizetnek, és holnap reggel is kinyitnak" - fogalmazott. Megismételte egyúttal azt a kormányzati célkitűzést, hogy növeljék a magyar tulajdonú pénzintézetek arányát. Ezért fontos az OTP megerősítése - dacára annak, hogy a tulajdonosi háttere nem teljesen magyar -, valamint a takarékszövetkezeti rendszer integrációja - mondta. Utóbbival kapcsolatban közölte: a takarékpénztári rendszernek 5 százalék a részesedése a magyar pénzpiaci rendszerből, ám "egy egyszerű átszervezéssel", egy pénzügyi injekcióval, amelyről a kormány már döntött, ez felvihető 15 százalékra.
Az új-zélandi tiszteletbeli konzul a fiatalok elvándorlásáról érdeklődött. Reagálásában Orbán Viktor közölte: tíz év alatt 350 ezren mentek el vendégmunkásnak Magyarországról, ám a népességarányokat nézve ez a szám Közép-Európában alacsonynak számít. Hangsúlyozta, nem egy sajátos magyar jelenségről van szó, és például Ausztriából tavaly többen mentek el, mint Magyarországról. Szavai szerint nem szabad összekeverni az 1956 után elmenekülteket a ma távozókkal, mert akik ma elmennek Magyarországról, azok vendégmunkások: azért mennek el, mert máshol könnyebben tudnak boldogulni, több pénzt tudnak keresni. Közép-Európa-szerte egy elsősorban Németországba irányuló vendégmunkás-jelenség tapasztalható - fogalmazott, hozzátéve, hogy az alapvetően német központú "agyelszívás" szerinte "nem egy baleset", hanem egy jól átgondolt stratégia következménye, "amiért nem szabad megsértődnünk", hanem tudatosan kell hozzá viszonyulni, és meg kell próbálni Magyarországon tartani a legjobb képességűeket.
Egy a Közel-Keletet érintő felvetésre válaszul a kormányfő elmondta, hogy Hoszni Mubarak megbuktatott egyiptomi elnök mindig is a barátja volt, hiszen ő egy magyarbarát egyiptomi vezető volt. Kérdésre közölte azt is, hogy Magyarország - várhatóan még az idén - újranyitja nagykövetségét Nigériában.