A házelnök a parlament munkájáról beszámolva kiemelte: az Országgyűlés "gigantikus teljesítményt" tudhat magáénak az elmúlt három évet illetően, de a munka mennyiségével "szerencsére" nem áll azonos arányban a hibák mennyisége. "Nagy hibát nem követtünk el" - jelentette ki Kövér László.
   
Az elmúlt évek "intenzív munkájáról" szólva egyebek mellett kitért az alaptörvényre - amely meglátása szerint megalapozta a rendszerváltozás után kialakult jogrendszer megújítását -, a választójogi törvényre, a médiaszabályozásra, a járások létrehozására, a kormányhivatalok kialakítására, az önkormányzatok adósságrendezésére, a parlament működésének újraszabályozására, az új büntető- és polgárjogi törvénykönyvre, a rezsicsökkentésre, valamint a nemdohányzók védelmét szolgáló szabályozásra.

Kövér László hangsúlyozta: az állam felelősséget visel a határon kívüli magyarok sorsáért, ezért megteremtette a kedvezményes honosítás lehetőségét, és kiterjesztette a választójogot. Ez a magyar nemzet határokon átnyúló újraegyesítését szolgálja - mutatott rá. A házelnök arra kérte a tiszteletbeli konzulokat, hogy miként eddig is segítették a nagykövetek és a konzulok munkáját, úgy tegyék ezt továbbra is azzal, hogy tájékoztatják a magyarokat a választási regisztrációról.
    
Úgy fogalmazott, az elmúlt 25 évben a tiszteletbeli konzulok hatékonyan támogatták a külképviseletek munkáját, pótolhatatlan támogatást nyújtottak, ezért Magyarország hálás nekik. A tiszteletbeli konzulok segítenek összetartani a magyarokat, és a kormány továbbra is számít rájuk a külföldi közösségek összefogásában - hangoztatta.

Kövér László elmondta: vannak olyan tiszteletbeli konzulok is, akik "vérségi kötelékek nélkül érzik közel magukat a magyarokhoz". A házelnök köszönetet mondott nekik is, amiért külföldön segítenek megismertetni a magyarok értékeit, és barátokat szereznek az országnak. A munkájukra továbbra is szükség van - tette hozzá a házelnök a konferencia zárszavában.
    
Az Országgyűlés sajtóirodája korábban közölte: a tiszteletbeli konzuli intézmény évszázadokig a szokásjog alapján működött, míg a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963-ban Bécsben elfogadott nemzetközi egyezmény kodifikálta. Az egyezményhez Magyarország 1988-ban csatlakozott.

A hivatásos és a tiszteletbeli konzuli képviseletek feladatai, jogosultságai nem azonosak. A hivatásos konzulok a küldő ország állami tisztviselői, a tiszteletbeli konzulok pedig olyan köztiszteletben álló emberek - többnyire a fogadó ország állampolgárai -, akik a megélhetésüket biztosító tevékenységük mellett, saját költségükön látják el a megbízást adó ország állampolgárainak érdekvédelmét és széles körű kapcsolatépítő feladataikat.
    
Magyarország képviseleti rendszerének jelentős részét a tiszteletbeli konzulok által vezetett konzuli képviseletek alkotják. Jelenleg a 93 hivatásos képviselet mellett 237 tiszteletbeli konzul tevékenykedik a világ száz országában, amelyek közül 46-ban nincs hivatásos magyar külképviselet.