Szijjártó Péter emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök januári moszkvai megállapodására, miszerint úgy növelik a magyar-orosz külkereskedelmi forgalmat, hogy a magyar szempontból 5 milliárd dolláros negatív szaldó "minél inkább a kiegyensúlyozás irányába menjen". Magyarország ugyanis sok energiahordozót importál Oroszországból, "tavaly 8,3 milliárd dollár értékben, miközben 3,3 milliárd értékben exportáltunk" – részletezte.

 Mezőgazdasági szempontból Oroszország óriási felvevő piacot jelent – jelentette ki az államtitkár, megjegyezve: Oroszország irányába a magyar kivitel 52 százaléka gépipari export, 40 százaléka pedig feldolgozott termék, azaz csupán 8 százalékot tesz ki az élelmiszeripar és a mezőgazdaság. Itt van a legnagyobb növekedési forrás – húzta alá, hozzátéve: három év alatt meg tudtuk háromszorozni a húsexportunkat.

A legperspektivikusabb terület a tenyészállatok, illetve a hús és húskészítmények exportja, erre hangsúlyt kell helyezni – mondta Szijjártó Péter. Versenyelőnyt tudunk szerezni abból is – folytatta –, hogy Magyarországon az alaptörvény kimondja a GMO-mentességet.

Szijjártó Péter a magyar-orosz mezőgazdasági üzleti fórum keddi megnyitóján kijelentette: Magyarország keleti nyitás stratégiájában Oroszország kitüntetett fontosságú, hiszen az Európai Unión kívüli országok sorában az első számú, az uniós országokat is számba véve pedig a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak.

Az államtitkár közölte: a magyar-orosz vegyes bizottság ülésén megállapodtak, hogy a két ország mezőgazdasági minisztériuma megkezdi az előkészületeket közös mezőgazdasági vállalkozások létrehozására annak érdekében, hogy a magyar export minél nagyobb teret nyerjen az orosz piacon.

Ilja Sesztakov orosz mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint Magyarország számára ígéretes lehetőséget jelenthet az orosz piacon a baromfi exportja. További együttműködési terület lehet a kertészet és az üvegházi termelés, amiben Magyarországnak nagy tapasztalatai vannak.