A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a budapesti szlovén nagykövetség rendezvényén kiemelte: a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok dinamikusan fejlődtek az előző években, 2012-ben az árucsere-forgalom összértéke 1,7 milliárd euró volt; 2013 első fél évében a magyar export 0,6 százalékkal, az import 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Szlovénia 1,1 százalékban részesedik a magyar külkereskedelmi forgalomból és a 17. helyet foglalja el a külkereskedelmi partnerek sorában.
   
A kkv-k közötti kooperáció ösztönzése jó lehetőséget nyújt a határ menti gazdasági kapcsolatok, a termelői és beszállítói együttműködések erősítésére is - fejtette ki Kövér László, hozzáfűzve, hogy ez a térség mindkét országban a kevésbé fejlett területek közé számít. Ezért van nagy jelentősége a Muravidék fejlesztésére elfogadott törvénynek, és az annak keretében megjelenő pályázatoknak, amelyek kedvező befektetési lehetőségeket, valamint a térségben induló nagyobb projektekbe történő bekapcsolódást teszik lehetővé az érdeklődő magyar vállalatok számára - tette hozzá.
   
Cél a a logisztikai és vasúti együttműködés erősítése

Elmondta: a két ország kkv-i közötti együttműködésben jelentős lépés, hogy idén áprilisban Lendván Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részvételével megnyílt a Kárpát Régió Üzleti Hálózat szlovéniai irodája. Kövér László szólt arról is, hogy a magyarországi nagyvállalatok - elsősorban a Mol vagy a Magyar Telekom - továbbra is élénk érdeklődést mutatnak az állami tulajdonban lévő szlovén vállalatok privatizációja iránt mint szakmai befektetők. Ennek érdekében már most is szívesen alakítanának ki stratégiai partnerkapcsolatot szlovén nagyvállalatokkal.
   
A gazdasági kapcsolatok szorosságát mutatja az a tény, hogy 2007 óta szlovén-magyar üzleti tanács segíti a kapcsolatok mélyítését. A tanács 2013-ra célul tűzte ki a logisztikai, vasúti együttműködés erősítését, a kereskedőhálózatok közötti együttműködés elősegítését, élelmiszeripari, fa-, papíripari, biotermék, biogyógyászati üzleti találkozók szervezését és a közös információcserét és kapcsolatátadást a Nyugat-Balkán, illetve a V4 országok között - fejtette ki az Országgyűlés elnöke.
   
További lehetőségek a magyar és a szlovén cégek számára

Emlékeztetett arra is, hogy az innovációs és turisztikai kapcsolatok is erősödtek Szlovéniával. A turizmusról szólva Kövér László elmondta: Magyarország Szlovénia nyolcadik legfontosabb partnere, és a magyar-szlovén határ menti együttműködésnek is egyik kiemelt célszektora a turizmus, amelyben további lehetőségek rejlenek mind magyar, mind szlovén cégek számára.
   
Véleménye szerint a magyar-szlovén gazdasági kapcsolatokban új irányt jelenthet a közös fellépés harmadik piacokon, ugyanis Magyarország érdekelt a nyugat-balkáni pozíciószerzésben. A két ország viszonylatában további lehetséges együttműködési terület az energiaellátás összekapcsolása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, logisztikai együttműködés - sorolta a házelnök. A szerteágazó magyar-szlovén kapcsolatok továbbfejlesztését jól szolgálja a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatfelvétel, amit a szerdai üzleti fórum is segít - zárta beszédét Kövér László.
   
Sok lehetőség van az együttműködés további erősítésére

Janko Veber, a szlovén parlament elnöke hangsúlyozta: Magyarország Szlovénia számára nemcsak jó szomszéd, hanem fontos gazdasági partner is. Elmondta, hogy Magyarország tavaly megőrizte 6. helyét Szlovénia külkereskedelmi partnerei között. Kiemelte azt is, hogy Magyarország a koperi kikötő számára a 4. legfontosabb piac.
   
Véleménye szerint a biztató adatok ellenére sok lehetőség van az együttműködés további erősítésére, amihez a szerdai üzleti fórum is hozzájárul. Janko Veber kifejtette, hogy a jelenlegi előrejelzések rövid távon még nem mutatnak javulást a szlovén gazdaságban, ezért megoldások kellenek a gazdaság élénkítésére. A kivitel növekedését szeretnék támogatni, és növelni Szlovénia ismertségét, hogy minél több külföldi befektetést vonzzanak az országba, ezért a kormány mindent megtesz a befektetési korlátok lebontása érdekében.
   
A magyar gazdasági társaságok érdeklődését szívesen fogadják a 15 szlovén állami cég privatizációjában, ami a következő hónapokban esedékes - hangsúlyozta a szlovén törvényhozás elnöke.