A 2014-es költségvetés kapcsán azokat a gazdasági alapszámokat szögezte le a gazdasági miniszter, amelyeknek a 2014-es év végégig jellemezniük kell a magyar költségvetést; a magyar kormány 3 százalék alatti hiányt tart - jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az Este című műsorában. Az elmúlt 12 évben nem ehhez szokott a magyar társadalom, hogy egy kormány választási évben tarja a hiánycélt – szögezte le, kiemelve: ez is bizonyítja, nem lesz választási költségvetés.

Az államadósság csökkenő pályán tartása is egyértelmű megvalósítandó célja a költségvetésnek – mondta Giró-Szász András. Kiemelte: a gazdasági növekedést 2 százalékra prognosztizálta a gazdasági miniszter; ez a kormányszóvivő elmondása szerint konzervatív, óvatos becslés, hiszen londoni elemzők 2,6 százalékot prognosztizáltak a kormány pedig s 2,8 százalékos inflációval számol.

 Az esetleges pluszkiadásokról a szóvivő azt monda: az uniós elszámolási elv az egyszeri bevételeket is a költségvetésen kívül tartja, és nem számolja bele a strukturális egyenlegbe.

A devizahitelesek esetében alapvető felelőssége a bankoknak van, és egy kisebb felelősség terheli a hitelfelvevőket is – szögezte le Giró-Szász András, hozzátéve, hogy az államnak is van felelőssége abban, hogy az akkori pénzügyi felügyelet nem figyelmeztette az embereket, a jegybank és pénzügyi vezetés sem szemben a lengyel vagy románnal.

A közszolgáltatók nonprofit modelljével kapcsolatban Giró-Szász András hangsúlyozta: a cél, hogy nonprofittá tegye a lakossági szolgáltatásokat.

A szóvivő elmondta: ezeknek a piaci tevékenységet végző cégek kiadási oldalán három tétel van: egyrészt az energia megvásárlása, eljuttatásának költsége és a cég üzemeltetése, továbbá a mindenkori innovációból származó kiadás, valamint az az összeg, amelyet hazavisznek a tulajdonosok.

2013-ban e szektorban az egyik legjelentősebb külföldi cég ugyanannyi osztalékot fizetett, ki mint egy évvel korábban a rezsicsökkentés előtt. Nem azért nem tudnak fejleszteni a rezsicsökkentés miatt, hanem azért, mert nem akarnak kevesebb pénzt hazavinni – fogalmazott a kormányszóvivő.

A kormány célja, hogy a lakossági szolgáltatás megfelelően legyen ellátva, megfelelő színvonalú legyen, ugyanakkor a termelt profit ne hagyja el az országot, hanem a fejlesztésekbe forogjon vissza, illetve annyival lehessen csökkenteni az energiaárat – hangsúlyozta Giró-Szász András.

Az első rezsicsökkentés idején az állam kompenzálta a közműszolgáltatókat; a vízközmű, a hulladék, vagy például kéményseprés területén az országban nagy különbségek vannak az árakban, ezeket összhangba kell hozni – emelte ki a szóvivő, hozzáfűzve, hogy akik a 2010-es kormányváltás után bevezetett rezsistop ellenére emelték az árakat, azok ne számítsanak kompenzációra.

A hús áfájának csökkentésének lehetőségével kapcsolatban Giró-Szász András azt mondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium folyamatosan vizsgálja az esetleges lépéseket. Egyelőre a sertés- és a baromfi feldolgozatlan húsok kapcsán folynak a vizsgálatok – hangsúlyozta a kormányszóvivő.