Nem lehet azt mondani, hogy a problémák megoldása kizárólag az Európai Unió, annak egyes államai, a helyi lakosok vagy a romák feladata lenne, valamennyiünknek együtt kell cselekednünk - hangsúlyozta Anna Záborská pénteken, a bizottság pécsi látogatása keretében tartott sajtótájékoztatón.
   
A szlovák politikus szerint a munkát célszerű kis falvakban elkezdeni, a roma lakossággal együttműködve, és fontos elérni, hogy a romák a sikerek hatására büszkék legyenek származásukra. Hozzátette, a felzárkóztatásért dolgozóknak szükségük van egymás folyamatos bátorítására, a tapasztalatok megosztására is.
   
Az EP nőjogi bizottsága a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének végrehajtásáról kívánt tájékozódni, megvizsgálni a romák helyzetét és a felzárkóztatásukra indult helyi programokat.
   
A bizottság tagjai a baranyai megyeszékhelyen felkeresték a Gandhi Gimnáziumot, Magyarország egyetlen roma kisebbségi középfokú oktatási intézményét, elmentek Pécs romák által sűrűbben lakott Meszes városrészébe és a György-telepre.
   
Anna Záborská a sajtótájékoztatón utalt arra, hogy a romakérdés nemcsak Magyarországon, hanem sok más európai országban is - főleg a volt kommunista államokban - jelen van. A bizottsági elnök éppen ezért "nagyon ambíciózusnak" nevezte Orbán Viktor miniszterelnök 2011-ben, az Európai Unió magyar elnöksége idején tett kezdeményezését a romaintegrációs stratégiák elindítására.
    
Hangsúlyozta, azóta a programokra rendkívül sok pénzt elköltöttek, de az eredmények nem érték el a kívánt szintet. Személyes meggyőződése szerint a romák problémáinak megoldása hosszú távú vállalkozás, "nem lehet három-öt év alatt befejezni" - mondta.
   
Járóka Lívia, az EP egyetlen roma származású, néppárti képviselője arról szólt, hogy a szegénység felszámolására, a romák felzárkóztatására az elmúlt két évtizedben irányuló projektek azért nem voltak sikeresek, mert a források nem mindig a megfelelő helyre kerültek, és a felhasználásukat sem ellenőrizték megfelelően.
   
Elmondta, ellenőrzések már folynak, és a bizottság feladata, hogy helyszíni vizsgálatokon szerzett tapasztalatok alapján ajánlásokat fogalmazzon meg, ezzel is javítva a nemzeti romastratégiák, kezdeményezések hatékonyságát.
   
Járóka Lívia az Európai Unió számára is példaértékűnek nevezte a szegénység felszámolására, a cigányság oktatására indult pécsi kezdeményezéseket. A baranyai megyeszékhelyen példás a többségi és a kisebbségi lakosság viszonya, "sikerül feldolgozni a konfliktusokra okot adó eseteket" - jelentette ki.
   
Hangsúlyozta, hogy amíg Európa más országaiban még csak terveznek integrációs programokat, Magyarországon, azon belül Pécsen roma gimnázium, a Pécsi Tudományegyetemen romológiai tanszék működik. Multikulturális "összekapaszkodás" tapasztalható, és a város vezetői komolyan elkötelezettek, hogy e témát napirenden tartsák.
   
Megjegyezte: a magyar kormány elkötelezett abban, hogy a pécsihez hasonló jó példákkal járjon elöl Európában.
   
Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi összefogás nélkül kis eredmények sem lennének a roma integrációban, és  évtizedek kitartó, szisztematikus munkájára van szükség.
   
Az államtitkár egyúttal arra kérte a bizottság tagjait, sürgessék a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásának számonkérését.
   
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról szólt, hogy a toleranciájáról és befogadókészségéről híres város nagyon nehéz gazdasági helyezte ellenére látott hozzá a felzárkózást segítő projektjeihez, telepprogramjaihoz, amelyeket nemcsak egy réteg, hanem az egész közösség ügyének tart. A város a György-telepen kívül más településrészek rehabilitációját is tervezi - mondta.