"Nincs időtálló politikusi teljesítmény nemzeti felelősségérzet nélkül"

Kövér László szerint az 1943-as szárszói találkozó tanulsága az, hogy nincs időtálló értelmiségi vagy politikusi teljesítmény nemzeti felelősségérzet nélkül.

Létrehozva: 2013. szeptember 21., 12:38 | Utoljára frissítve: 2013. szeptember 21., 15:52	nyomtat	küld

kapcsolódó

"Ma is újabb és újabb Szárszókra lenne szükség"

Az Országgyűlés elnöke szombaton a Parlament épületében, a találkozó 70. évfordulója alkalmából tartott emlékkonferencián azt mondta: Szárszón eszmetörténeti szempontból a baloldali osztályharcos marxista internacionalizmus és a jobboldali nemzeti gondolat eszméinek képviselői vitáztak egymással a jövőről úgy, hogy közben a baloldali álláspont nem akarta mellőzni a magyar nemzeti érdekek szempontjait és a jobboldali álláspont sem kívánta megkerülni a társadalmi szociális szempontokat. Az akkori vitának ez adja a történelmi jelentőségét - tette hozzá.
   
Úgy fogalmazott: a szárszói találkozó azt üzeni, hogy Magyarországon a baloldaliság és a hazafiság mégsem eleve egymást kizáró fogalmak, és ez azt a reményt hordozza, hogy a 21. században valamikor talán ismét színre léphet egy nemzeti felelősséggel rendelkező baloldali erő.
   
A balliberális értelmiség és politika a 20. századot nemzeti felelőtlenséggel kezdte és zárta

Valahányszor a nemzeti felelőtlenség útjára lépett a magyar értelmiség és politika, "képviselői erőszakkal vagy hazugsággal kisebbségbe, cselekvésképtelenségbe" kényszerítették a nemzeti felelősséget valló társaikat, és a magyar nemzet mindig nagy árat fizetett érte - mondta a házelnök. Hozzátette: a balliberális értelmiség és politika a 20. századot ezzel a nemzeti felelőtlenséggel kezdte és ezzel is zárta.
   
"Az 1920-as trianoni országvesztés idejére tudatosan lebénította a magyarságot, míg az 1990-es rendszerváltás küszöbére tudatosan eladósította a magyar államot, majd azután amikor csak tehette, tudatosan kifosztotta vagy némi sikerdíj fejében segített idegeneknek kifosztani az országot, 1956-ban pedig hazaárulással és idegen tankokkal vérbe fojtotta a magyar szabadságharcot" - jelentette ki Kövér László.
   
A legnagyobb elégtétel az lesz, ha a magyarság véghezviszi önmaga megváltását

Véleménye szerint ezért is különösen értékelendő az 1943-as szárszói találkozó, mert azt üzeni, hogy a baloldaliság és a hazafiság nem zárja ki egymást. Idézte Németh László Szárszón elhangzott szavait; az író ott azt kérte "a magyar jövőt alakító nemzedékektől, hogy a szabadság, amit ígérnek, valóban a magyarok szabadsága legyen".
   
Kövér László erre utalva kijelentette: 2010 óta a kormány azért folytat politikai és gazdasági szabadságharcot, hogy a magyar emberek által megtermelt haszon a magyar embereknél maradjon, és hogy a magyarság szabadon rendelkezhessen saját erőforrásaival. Azt mondta, 2010-ben a magyarság azzal bízta meg az országot irányító politikát, hogy azért dolgozzon, hogy "Magyarország magyar ország maradhasson".
   
Szavai szerint Németh László attól a különös végzettől tartott, ami soha nem engedi a magát megváltani kívánó magyarságnak, hogy amit a maga javára megkezdett, azt be is fejezhesse. Kövér László azt hangoztatta: az évtizedekig eltiport szárszói nemzeti gondolat legfőbb elégtétele az lesz, ha a magyarság véghezviszi önmaga megváltását, amelyet 2010-ben elkezdett. "Ezúttal végig fogja vinni, ezúttal végig fogjuk vinni" - szögezte le a házelnök.