Még közel sem dőlt el, hogy a román politika végül nemet mond-e a verespataki cianidos aranykitermelésre. Ha azonban a bányászati engedélyt mégis kiadnák, a település kiürítésével emberek sokaságának életét tehetik tönkre, természeti értékeket semmisítenek meg.

Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a Vasárnapi újságban azt mondta, a tervek szerint a bányászat tizenhét éven keresztül folyna. Később, a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése után ott maradna az elkövetkezendő évtizedekre, évszázadokra tönkretett hatalmas terület, a Velencei-tó nagyságú cianidos zagytározóval, amely alulról nincs szigetelve, így ráadásul a tágabb környék ivóvízbázisát is veszélyezteti – tette hozzá.

Eközben senki nem tud rá garanciát adni, hogy mondjuk, 250 év múlva, nem fog átszakadni a hatalmas mennyiségű mérgezőanyagot visszatartó 220 méter magas gát. A garanciát az jelenthetné, hogy a kitermelés tizenhét éve alatt annyi pénzt kellene felhalmozni egy pénzügyi alapba, amely akár 250 évre is biztosítja a fenntartási költségeket, így azonban már nem érné meg kibányászni a verespataki aranyat – mondta az államtitkár.

Illés Zoltán szerint a Victor Ponta vezette román kormány felemás helyzetbe lavírozta magát azzal, hogy a miniszterelnök kijelentette, nem támogatja a bányanyitást, de előterjeszti az erre vonatkozó javaslatot a parlamentben. Most meg már arról van szó, hogy nem gyorsított eljárással tárgyalják az ügyet, ami az államtitkár szerint jó jel. Ez Illés Zoltán számára, mint mondta, azt jelenti, hogy a román parlament végül elutasítja a verespataki bánya megnyitását.  Ehhez képest már teljesen mindegy, hogy gyorsan mondanak nemet vagy egy kicsit lassabban – tette hozzá.

Illés Zoltán egyúttal hangsúlyozta, a verespataki beruházás megállítása nem csak Magyarország érdeke, hanem Romániáé is, sőt, az egész emberiségé, „hogy ezen a helyen ne következzen be ez a természetpusztítás az aranyért ” – fogalmazott a környezetvédelemért felelős államtitkár.