Elmondta, mind a magánszemélyeknek, mind a vállalatoknak a 2013-as adórendszerből érdemes kiindulniuk jövő évi adózásuk megtervezésekor. Varga Mihály kiemelte: olyan költségvetést kell tervezni 2014-re is, amely biztosítja, hogy Magyarország nem kerül vissza a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá. Az NGM célja, hogy lehetőség szerint egyetlen ágazat, terület se kapjon kevesebb támogatást a központi költségvetésből mint 2013-ban. A miniszter szólt arról is, hogy az idén már nem lesz további önkormányzati adósságátvállalás, azt pedig hogy jövőre lesz-e, még vizsgálják.
    
A rezsicsökkentés miatt a társasági adóból és áfából kevesebb bevétel folyhat be a költségvetésbe; az erre vonatkozó háttérszámításokat most végzik, de 20-25 milliárd forintnál nem lehet magasabb a bevételkiesés - jelezte Varga Mihály.
    
Az idei költségvetés kapcsán kifejtette, hogy vannak veszélyek a bevételi és kiadási oldalon is, ahol elszámolási viták vannak néhány tételnél, egyebek között az MVM Magyar Villamos Művek tőkeemelése kapcsán. Ugyanakkor az első féléves gazdasági adatokat - a beruházások és a foglalkoztatás nőtt, az építőipar életjelet mutat, és bővült a gazdaság is - tekintve az mondható, hogy ha jó a gazdaság teljesítménye, akkor az államkassza is stabilabb tud maradni.
    
Tavaly 1,7 milliárd eurót utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok - közölte a miniszter, majd hozzáfűzte: ugyan jobb lenne, ha minden külföldön dolgozó magyar itt találna munkát, de aki kinn dolgozik és jövedelmet utal haza, amelyet aztán Magyarországon költenek el, azzal hozzájárul a magyar gazdaság stabilabb működéséhez.     
    
Varga Mihály a devizahitelesek problémájának megoldása kapcsán kiemelte: működőképes pénzügyi rendszer, hitelek nélkül nincs jól működő gazdaság, ezért olyan megoldást kell találni, amely nem veszélyezteti a bankok működőképességét. A miniszter megismételte, hogy ha bankok november 1-jéig nem tudják megoldani a problémát, akkor a kormány megteszi a szükséges lépéseket, amelyek mind a gazdaságnak, mind a devizahiteleseknek jók lesznek.
    
Arra a felvetésre, hogy hírek szerint a kormány forintosítani szeretné a hiteleket, Varga Mihály kijelentette: "senki nem mondta azt a kormány tagjai közül, hogy forintosítani akarnánk azonnal (...) ezeket a hiteleket".
   
A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok számára jelentős kockázatot jelent a nem teljesítő hitelek arányának növekedése; a hitelesek 14-15 százaléka 90 napon túl nem fizetett már. "Lenne arra mód, hogy a bankok találjanak megoldásokat" - vélekedett Varga Mihály.
    
Arra a kérdésre, hogy az állam anyagilag is "beszáll-e" a devizahiteles mentőcsomagba, Varga Mihály elmondta: ez a megoldási javaslattól is függ, ugyanakkor a kormány csak olyan megoldáshoz járul hozzá, ami nem veszélyezteti a hiánycélt.
    
Patai Mihálynak arra a kijelentésére reagálva, hogy a kormány a status quo, a fennálló helyzet megváltoztatására törekszik a hazai bankrendszerben, a nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány már 2010-ben kijelölt egy irányt, amely szerint a magyar bankrendszer jelentős részének - lehetőség szerint 50 százalékának - magyar tulajdonban kell lennie; ez  reális cél Varga Mihály szerint.