Varga: Reális a jövőre előirányzott kétszázalékos növekedési arány

Elemzők szerint a 60-as évek vége óta nem volt arra példa, hogy ilyen alacsony inflációval tervezzék a magyar költségvetést. Varga Mihály szerint a 2014-es év az ideihez lesz hasonló, de határozottabb növekedési pályára áll majd a magyar gazdaság.

Létrehozva: 2013. szeptember 25., 08:59 | Utoljára frissítve: 2013. szeptember 25., 09:24	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Varga: 2014-ben folytatódik a növekedési fordulat
	A magyar gazdaság túljutott a nehéz időszakon
	Rendkívüli támogatást kap a fővárosi tömegközlekedés

A tervezetet már megkapta és véleményezte a Költségvetési Tanács. A testület elnöke a Kossuth Rádió Krónika című műsorában azt mondta: megvalósíthatónak tartja a kormányzat elképzeléseit. A nemzetgazdasági miniszter szerint jövőre kisebb adóváltozások ugyan lehetnek, de új adót nem vezetnek be. A költségvetés tervezete szeptember végén kerülhet a Parlament elé.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 Az Este című műsorában elmondta, hogy amennyiben idén sikerül egy 0,9-1 százalék körüli növekedési ütemet elérni, akkor reálisan tervezhető a jövő év kettő százalék körül. Hozzátette: az idei év újítása volt, hogy jelentős tartalékkal tervezett a kormány. Amennyiben nem sikerült volna tartani az előirányzott növekedési ütemet, a tartalékból fedezte volna a kormány a kieső bevételeket – mondta a miniszter. Varga megjegyezte, hogy a költségvetés általános tartaléka mellett jövőre is van egy országvédelmi alap, százmilliárd forint, amelyből lehet finanszírozni az év közben felmerülő problémákat. Varga Mihály szerint a 2014-es év az ideihez lesz hasonló, de határozottabb növekedési pályára áll majd a magyar gazdaság.

A nemzetgazdasági miniszter szerint azok az országok tudtak a válsággal szemben megbízhatóan védekezni, ahol volt olyan pénzintézet, amely hazai tulajdonban volt. Nem feltétlenül állami tulajdonról beszélünk – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy a válságot követően az anyabankok a leánybankokon keresztül vontak el forrásokat, ami azt jelentette, hogy a hitelezési szint visszaesett. Egy biztonságosabb működést ad a magyar gazdaság számára, ha a hazai bankrendszer egy jelentős tulajdona magyar kézben van, hozzátéve, hogy ettől "nem vagyunk messze" - mondta Varga. Szerinte ehhez az kell, hogy a Takarékbank betöltse azt a szerepét, amelyet például Ausztriában. Elmondta, hogy az érdekek nem tették lehetővé a Takarékbankok ügyének elhúzását, példaként említve a Soroksári Takarékszövetkezetet, ahol szintén gyors beavatkozásra volt szükség. Varga Mihály kiemelte: amennyiben a százmilliárdos tőkejuttatás megtörténik a takarékszövetkezeti rendszerben, a rendszer képes lesz a mostani ötszázaléknyi részarányát a magyar pénzintézetek között megnövelni, esetleg megduplázni. 

A lakáshitelek kapcsán a miniszter úgy fogalmazott, hogy a bankok és az ügyfelek között alakult ki lehetetlen helyzet, ami tömegessé vált, s ezért kell a politikának beavatkoznia. Megjegyezte, hogy a probléma kindulópontja az a szerződés, amelyet a bankok és az ügyfelek kötöttek egymás között. "A bankoknak megérte 2004 és 2008 között tömegessé tenni ezt a terméket, mert úgy érezték, hogy ezzel jól lehet keresni, és elmulasztották az ügyfelek figyelmét felhívni arra, hogy az árfolyamkockázattal rizikót vállalnak. 2008 után a törlesztőrészletek a kétszeresére-háromszorosára emelkedtek" - emelte ki Varga.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, nemcsak hitelátvállalással lehet az önkormányzatokon segíteni. Kiemelte, hogy a hétfőn elfogadott 2013-as költségvetési módosítás szerint harmincmillióval növekszik az európai uniós pályázatok önerő alapja. "Erre az önerőre pályázhatnak önkormányzatok és ezen keresztül uniós támogatásokra" - mondta  a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály elmondta azt is, hogy a BKV újabb hétmilliárd forint támogatást kap tömegközlekedésre.