Rogán Antal emlékeztetett, az első nagy privatizációs hullám a Horn-kormány idején volt 1995-97 között. A magánosítás úgy zajlott le, hogy az új tulajdonosoknak az energiaszektorban 8 százalékos eszközarányos profitot garantáltak hosszú éveken keresztül, melyet az embereknek kellett megfizetniük az egyre emelkedő rezsiárakban. A privatizáció első hulláma után a polgári kormány került hatalomra, mely szabályozta az árak alakulását, és nem engedte, hogy a gáz és a villamosenergia ára az inflációt meghaladó mértékben emelkedjen - idézte fel.

A Fidesz frakcióvezetője 2002-őt a rezsiharc első évének nevezte. A fórumon bejátszották Lendvai Ildikó elhíresült beszédét, melyben a szocialista politikus határozott ígéretet tett amellett, hogy nem lesz gázáremelés. Ezt egészen más követte – jegyezte meg Rogán Antal. Elmondta, jól látható, hogy az első polgári kormány alatt a gázár-emelkedés mindig az infláció alatt maradt, az ezt követő szocialista kormányok alatt az emelkedés mértéke egyre jobban meghaladta az infláció mértékét, és radikális emelkedésbe kezdett egészen 2010-ig. A legerősebb mértékű emelkedés a közműszolgáltatók privatizációjának a második hulláma után történt, 2006 és 2008 környékén. Ugyanez látható a villamosenergia esetében is – fejtette ki. Ezek után mondja valaki, hogy nem volt köze a privatizációnak a profithoz, illetve az árak elszabadulásához – jegyezte meg a képviselő.

Ennek az volt a következménye, hogy a magyar családok fizették Európa legmagasabb rezsiterheit a fizetésekhez viszonyítva. Eközben a közműszolgáltatók a privatizáció óta 1040 milliárd forint profitot realizáltak - folytatta. Rogán Antal aláhúzta, ez csak az a profit, amit bevallottak a szolgáltatók. A politikus meg meri kockáztatni, hogy a különféle címszavak alatt az országból kivitt profit mértéke közelebb állhat az 1500-1600 milliárd forinthoz. Ezt a profitot fizették meg a magyar emberek Európa legmagasabb rezsiterhein keresztül – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, a szocialisták idején volt egy darabig lakossági gázár-támogatás, de azt a második Gyurcsány-kormány alatt elkezdték kivezetni, majd a Bajnai-kormány teljes egészében meg is szüntette azt a 13. havi nyugdíjhoz hasonlóan.

A jelenlegi kormány két lépésben hajt végre gáz és villamosenergia csökkentést. Az első lépés 2013 januárjában történt, a második pedig 2013. november elsejétől lesz hatályos, melyek következtében az emberek a 2012. decemberihez képest 20 százalékkal kevesebb gáz és villamosenergia árat fizetnek. Ez év decemberére a lakossági gáz ára 2008. júliusi szintre, a villamosenergia ára pedig 2007. februári szintre csökken vissza – hívta fel a figyelmet Rogán Antal. Elmondta azt is, a távfűzés ára 20 százalékkal, valamint a pb-gáz, az ivóvíz, a szippantás és a csatorna díja pedig 10 százalékkal csökken a tavaly év végihez képest; a hulladékszállítás és a kéményseprés költségei pedig 10-90 százalék közötti mértékben mérséklődnek. A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy egy átlagos, négyfős család rezsiköltségei éves szinten körülbelül 80 ezer forinttal mérséklődnek - a fővárosban ez az összeg elérheti a 100 ezer forintot is-, két együtt élő felnőtt esetében pedig 60-70 ezer forint lehet a megtakarítás.

A frakcióvezető elmondta azt is, hogy Európai viszonylatban is jelentősen csökkentek a magyar családok terhei; a rezsicsökkentések hatására a földgáz és villamosenergia árak tekintetében hazánk így a középmezőnybe került. Rogán Antal felhívta arra is a figyelmet, hogy a rezsidíjak mérséklését követően jelentősen csökkent a magyar családok díjhátraléka.

Rogán Antal szimbolikusnak nevezte a rezsicsökkentést, melyen keresztül be lehet mutatni a polgári oldal és az úgynevezett baloldal viszonyulását a politikához, a családokhoz, a magyar emberekhez, az országhoz. Nem a szavak, a tettek döntenek – szögezte le. Emlékeztetett, amikor a szocialisták kormányon voltak, Gyurcsány, Mesterházy, és Bajnai is megszavazott minden olyan döntést, mely lehetővé tette a privatizációt, az árak drasztikus emelését, valamint megengedte, hogy a szolgáltatók óriási mértékű profitot tegyenek zsebre, és azt kivigyék az országból. Ha tehetnék, ma is ezt csinálnák, vagy ha kormányra jutnának, az első dolguk a rezsicsökkentés eltörlése lenne – jegyezte meg.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szocialisták – példátlan módon - kormányzásuk alatt a gázármegállapodás jogát is privatizálták, vagyis egy német cég, az E.ON állapodhatott meg az oroszokkal a magyarországi gáz áráról. Csodálkoznak azon, hogy drágább lett, mint Szlovákiában, vagy Lengyelországban? – tette fel a kérdést a közönségnek. A jelenlegi kormány ezt a jogot vásárolja vissza az E.ON-on keresztül; nem egyszerűen gáztározókat vásárolunk, a nemzeti függetlenségünk egy darabját vesszük vissza – mondta el. Rogán Antal hangsúlyozta, ha sikerül visszaszerezni a jogot, ez egy új eszköz lehet arra nézve, hogy 2015-ben újabb gázárcsökkentést lehessen végrehajtani.

A politikus furcsának tartja, hogy éppen most talált egymásra az összes ellenzéki párt, beleértve a Jobbikot is, annak ellenére, hogy a szocialisták szájából korábban „szent ígértek” hangzottak el, hogy soha többé nem írnak alá közösen semmit a Jobbikkal. Erre a tegnapi napon beérkezik egy olyan kezdeményezés, melyet aláírt az összes ellenzéki alakulat abból a célból, hogyan lehetne megfúrni az E.ON visszavételét, azaz gázár-megállapodás jogának a visszaszerezését – fűzte hozzá.  Ismét a magyar családok ellen fogtak össze, csak saját magunkban bízhatunk meg, mi vagyunk azok, akik keményen felvállalták a multikkal és Európai Unióval szemben is a konfliktusokat – hangsúlyozta Rogán Antal. A frakcióvezető aláhúzta, ezért gondolkodnak el arról, hogy a meglévő kétharmados erőt ne használják-e arra, hogy a rezsicsökkentést bebetonozzák. Ezt a következő héten meg is vitatja a frakció; Rogán Antal közölte, ő személy szerint azok közé tartozik akik azt mondják bele kell foglalni a rezsicsökkentés védelmét az alaptörvénybe.

24 óra alatt 60 kilométer hosszan 70 centi védmű-emelés

Pintér Sándor előadásában a Belügyminisztérium 2010 utáni intézkedéseiről és a tárca által elért eddigi eredményekről beszélt. A politikus emlékeztetett, a kormányváltást követően szinte egyből meg kellett küzdeniük a Sajó és a Hernád áradásával. 24 óra alatt 60 kilométer hosszan 70 centivel emelték meg a védműveket, melyet korábban többen lehetetlennek tartottak. Így elkerülhető lett a nagyobb katasztrófa. Beszélt az áradást követő újjáépítésről is, melyet sikeresnek értékelt. A természeti katasztrófák sorában kitért a 2010 őszi vörösiszaptározó átszakadására is, és azt követő sikeres munkára. Egy év múlva, minden érintettnek új háza volt, és a mezőgazdasági terület is meg lett tisztítva – mondta el.

A következő kihívás hazánk uniós elnöksége volt 2011 első felében. A politikus elmondta, a tárca látta el a 260 uniós rendezvény közlekedésének és biztonságának a felügyeletét. Észre sem vette a főváros, hogy uniós rendezvények voltak – utalt arra a miniszter, hogy nem borult fel a közlekedés Budapesten. Emlékeztetett, erre az időszakra esett az arab tavasz kezdete is, mely uniós szinten nagy migrációs problémát okozott.

Pintér Sándor előadásában bemutatta a minisztérium szakágait és kitért a jogszabályi változásokra is. Ezek közül kiemelte a szabálysértési törvény változását, és a három csapás intézményének a bevezetését.