A rendezvényen, amely a szolgáltatóközpontok és az üzleti folyamatok kiszervezésének témakörét járja körül, Szijjártó Péter hangsúlyozta: ha mind a 25 projekt sikeres lesz, akkor 7000 új munkahely jöhet létre.
   
Az MTI kérdésére az új projektekről elmondta: azoknak a cégeknek a fele, amelyekkel a HITA tárgyalásokat folytat, már működtet Magyarországon termelő kapacitást, más cégek már működő szolgáltatóközpontjukat bővítenék, a cégek másik fele pedig első ízben települne ide. Az érdeklődő cégeknek a kormány támogatási csomagokat állít össze, amely készpénztámogatást, fejlesztési adókedvezményt, munkahelyteremtési és képzési támogatást tartalmaz - fűzte hozzá.
   
Szijjártó Péter kifejtette: Magyarországon csaknem 80 szolgáltatóközpont működik, amelyek 30 ezer embernek adnak munkát. Az első szolgáltatóközpont 1991-ben nyílt az országban.
   
Kifejtette: a kormány lehetőségként tekint a válságra, amely után Magyarország még erősebb lehet, mint előtte volt. A kabinet azt a célt tűzte maga elé, hogy az ország Európai termelési központjává váljon, és ennek megfelelően kezdte el a reformokat. Átalakította az adórendszert: 16 százalékos egységes személyi jövedelemadó kulcsot vezetett be, amely azokat jutalmazza, akik többet dolgoznak, és több munkavállalót szeretnének alkalmazni. A felsőoktatási rendszert is átalakította a kabinet annak érdekében, hogy a végzettek jobban megfeleljenek a munkaerő-piaci elvárásoknak - emelte ki Szijjártó Péter.
   
Azok a vállalatok, amelyek azt látják, hogy a működési körülményeik javulnak, egy idő után úgy döntenek, hogy nemcsak termelésüket, hanem szolgáltatásai tevékenységüket is Magyarországra hozzák - mondta a államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarország immár az európai szolgáltatóközpontok egyfajta központjává nőtte ki magát.
   
Szijjártó Péter szólt arról is, hogy a kormány a Magyarországon jelen lévő nagy termelő, szolgáltató cégekkel stratégiai együttműködési megállapodást köt; ezek a cégek azóta több mint 3700 munkahelyet teremtettek az országban.
   
Az államtitkár elmondta: a kormány az utóbbi években több kihívásnak is megfelelt. Az államadósság csökkenő pályára állt, a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt maradt, így Magyarország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, ezenkívül pedig rekordot döntött tavaly a Magyarországra beáramló külföldi tőke mennyisége.