Az Állami és civil kapcsolattartás a diaszpórával című nemzetközi konferencián az államtitkár kiemelte: az országok kapcsolata a kisebbségek tekintetében a nemzetközi előírások alapján kiegyensúlyozott. Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi kötelezettségeket, a területi integritás és a szuverenitás elvét, továbbá a magyar közösségek akaratát is, hogy megőrizzék identitásukat abban az országban, amelyben élnek - fogalmazott. Hozzátette: Magyarország nem a nemzetállamon belül akarja egyesíteni a nemzetet.
   
Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország az egyéni jogok mellett a kollektív jogokat is fontosnak tartja.
   
Úgy látja, a hagyományos diaszpóraközösségek és az új migráns közösségek helyzete eltérő. Az utóbbi években új migráns közösségek jelentek meg: vélhetően 3-500 ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik külföldön találtak állást - közölte. Hozzáfűzte: jelenleg politikai vita folyik arról, hogyan kellene kezelni ezt a helyzetet.
   
A nemzetpolitikai államtitkárság és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett kétnapos rendezvény Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet előadásában elmondta: országa a zsidó diaszpórával ápolt kapcsolatainak alapja a felelősség és partnerség.
   
Úgy fogalmazott, sokáig az volt a közvélekedés, hogy a zsidó identitás csak a valláson alapul, de valójában a nemzethez is kötődik, Izrael ma a zsidók nemzetállama.
   
A diplomata közölte: Izrael a zsidók földje, azokhoz a zsidókhoz is tartozik, akik nem az országban élnek, és Izrael minden zsidó előtt nyitva áll. Emellett a kapcsolatok fontos eleme az is, hogy Izrael kéri a zsidó diaszpórát, hogy támogassa az országot - tette hozzá.
   
Kevin Dowling budapesti ír nagykövet kiemelte: országa kicsi, de korábban rengeteg ír hagyta el hazáját, és így hatalmas ír diaszpóra jött létre több helyen a világon. Az ír közösségek mára jobbára asszimilálódtak Kanadában, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, közben pedig új közösségek jöttek létre például Ázsiában - magyarázta.
   
Mint mondta, Dublin a diaszpóra több szervezetét is támogatja. Úgy látja, a kormány igyekszik erősíteni a kapcsolatait ezekkel a közösségekkel, ami nagy munka, és folyamatosan figyelmet kell szentelni a már kiépített kapcsolatok fenntartásának is.

"A kormány célja, hogy erősítse a bizalmat Magyarország és a diaszpóra között"

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint Magyarország régi adóssága, hogy foglalkozzon a diaszpórával és éreztesse vele, hogy része a magyar nemzetnek. A politikus a nemzetközi konferencián elmondta, az országok egyre inkább keresik a kapcsolatot külföldön élő állampolgáraikkal és leszármazottaikkal, egyre inkább felismerik a diaszpóra jelentőségét és az államok közötti kapcsolatépítésben betöltött szerepét.
   
Hangsúlyozta, a magyar kormány egyaránt figyelmet szentel a Kárpát-medencében élő magyarokra és a diaszpórára, például a Kanadában, az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában élő közösségekre. Az ő problémáikat másként kell kezelni, mint a szomszédos országokban élőkét - vélekedett.
   
Répás Zsuzsanna elmondta, a kormány célja, hogy erősítse a bizalmat Magyarország és a diaszpóra között, mert az ország régi adóssága, hogy foglalkozzon a diaszpórával. Most végre megfelelő figyelmet kap a diaszpóra, a kormány igyekszik segíteni nemzeti identitásuk, kulturális örökségük megőrzését - tette hozzá.
   
Hangsúlyozta, hogy ebben fontos lépés volt az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése, hiszen így a diaszpóra tagjai magyar állampolgárságért folyamodhatnak bárhol a világon, és egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel.
   
Szerinte ma a gazdasági migráció jelent nagy kihívást, így fontos, hogy az országot elhagyók csatlakozzanak a diaszpóra szervezeteihez vagy új szervezeteket hozzanak létre.
   
A helyettes államtitkár felidézte, hogy létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, amelynek segítségével együttműködhetnek a világ minden részén lévő magyar szervezetekkel. A tanács következő ülésére remélhetőleg novemberben kerül sor - tette hozzá.
   
Alexandru Victor Micula budapesti román nagykövet előadásában arról beszélt, hogy a kisebbségeknek fontos szerepük van Európában, hiszen míg igyekeznek megőrizni az identitásukat, hozzájárulhatnak azon ország érdekeinek érvényesítéséhez is, amelyben élnek. Romániának az a feladata, hogy védje a külföldön élő románok érdekeit, de emellett felelősséget visel a határain belül élő kisebbségért is - hangoztatta.
   
A diplomata azt mondta, országa kisebbségpolitikája értelmében a Romániában élő közösségek a nemzetközi előírásoknak megfelelően gyakorolhatják jogaikat, megőrizhetik kulturális, nemzeti és vallási identitásukat.
   
Romániának ugyanakkor fontos célja, hogy fenntartsa és erősítse a román identitást is a diaszpórájával ápolt a kapcsolatok révén - mondta.