Várady Tibor jogászprofesszor előadásában kitért a kisebbségi nemzeti tanácsok, így a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács helyzetére is, és a most zajló alkotmánybírósági vizsgálatra, amely veszélyezteti a nemzeti tanácsok kompetenciáit, kiüresítve a már jól működő kisebbségvédelmi rendszert. Ez komoly hátrányt, visszalépést jelentene a szerbiai kisebbségek, így a vajdasági magyarság számára is. Várady Tibor hangsúlyozta, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény Szerbia stabilitásának záloga.

Gál Kinga néppárti politikus hozzászólásában hangsúlyozta: "Elfogadhatatlan, hogy létező, működő kisebbségvédelmi intézményétől fosszanak meg kisebbségeket". Beszédében felvetette a magyarverések kérdését is. A képviselő szerint lényeges, hogy "a szerbiai kisebbségek, így a vajdasági magyarság intézményi helyzete, jogai és azok alkalmazása biztosítottak legyenek Szerbia csatlakozása előtt. Hiszen az a tapasztalat, hogy a csatlakozást követően nehezebbé válik a kisebbségi érdekérvényesítés."

Az Európai Parlament már számos Szerbiával kapcsolatos határozatában kiemelte a kisebbségi nemzeti tanácsok fontosságát, és az azokra vonatkozó törvény hatékony gyakorlatba ültetését, hogy a tanácsok valós hatáskörökkel és anyagi háttérrel rendelkezve valósíthassák meg a kisebbségvédelmet a mindennapok szintjén. "Ezért lényeges, hogy a csatlakozási tárgyalások során mind az Európai Parlament, mind pedig az Európai Bizottság figyelmét ráirányítsuk ezekre a kérdésekre" - mondta Gál Kinga fideszes képviselő.

Tőkés László erdélyi képviselő felszólalásában elmondta: Bár a kisebbségi jogok érvényesülése terén javulás tapasztalható, Szerbia európai jövőjét, illetve uniós csatlakozását továbbra is komoly hiányosságok hátráltatják. Súlyos aggodalomra ad okot a magyar kisebbség helyzete, hiszen a soknemzetiségű Vajdaságban az évtizedek során elszenvedett asszimiláció következtében számuk jelentősen lecsökkent, az ellenük elkövetett atrocitások, a magyarverések sem szűntek meg, a temerini fiúk esete pedig a mai napig megoldatlan. Éppen ezért Tőkés László az észak-koszovói szerbeknek biztosított autonómia mintájára hasonló jellegű autonómiát szorgalmazott a vajdasági magyar közösség számára.

Tőkés László szintén kitért az egykori magyar- és németellenes tömeggyilkosságok áldozataira, valamint a román és vlach kisebbség helyzetére. Végezetül javasolta, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása a csatlakozás komoly előfeltétele legyen, „hiszen – amint azt bizonyos tagállamok esetében tapasztaljuk – némely tagállam még csatlakozása után sem tartja tiszteletben ezen a téren, előzetesen vállalt kötelezettségeit”.