Az előadás-sorozatban helyet kapott a Vidékfejlesztési Minisztérium jelenlegi politikai tanácsadójának, Vass Krisztiánnak egy későbbi, az 1993-as Szárszói Találkozóról szóló emlékezése. Az előadó-szerző 17 éves középiskolásként vett részt a több napos tanácskozáson, mely az elődök nyomdokaiban járva a népi mozgalom, a harmadik út új kibontakozási lehetőségeit kereste.

A személyes hangvételű esszé az 1993-as esztendő fölelevenítésével szellemi hidat teremt az akkori nagyon ifjak, az idősödők és az 1943-as nagy öregek között, s e híd pilléreit a kikezdhetetlenül időtálló népi gondolat adja. „Szárszó: értékfelmutató és hagyományteremtő magyar gondolatiskola. Küldetését teljesítette, mert a szárszói tábort országos táborrá duzzasztotta a Balaton-parti célmegadás. (…) A szárszói ideák nemzeti céllá válva hivatalos stratégiai programmá emelkedtek”, írja Vass Krisztián, Szárszóban gyökereztetve a 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány eszmei alapjait.

Ma már persze más a hazai és a nemzetközi konjunktúra (utóbbi alkalmasint bonyolultabban kedvezőtlen, mint ezelőtt 70 évvel), de a magyar népi gondolat mit sem vesztett időszerűségéből és szervességéből. „Úgy fest, 1993 óta sok életcsepp párolgott el a Balatonból, sok víz lefolyt a Dunán, de él magyar, áll Szárszó még. Mert 1943 óta minden augusztus végén ide költözik szellemi hazánk, az Örök Magyarország lelke”, foglalja össze mindezt Vass Krisztián. Szárszó bizony búvópatakból mára hömpölygő folyammá vált.