A büdzsé tervezete a tárcának összesen 63,781 milliárd forintot irányoz elő. Ennek legnagyobb részét - 44,13 milliárd forintot - a külképviseletek igazgatására fordíthat a Külügyminisztérium, tavaly erre 41,703 forint jutott. Központi igazgatásra 6,16 milliárd forintot fordíthat a tárca, a Külügyminisztérium háttérintézményeként működő Magyar Külügyi Intézet fenntartására pedig 156 millió forintot. Nemzetközi tagdíjakra és uniós befizetésekre 12,52 milliárd forintot, közhasznú és egyéb civil szervezetek támogatására 151 millió forintot, a közép-európai elnökségi feladatok ellátására 110 millió forintot, nemzetközi fejlesztési együttműködésre és humanitárius segélyezésre pedig 160 millió forintot kaphat a tárca.
   
A Külügyminisztériumról szóló fejezetben az indoklás szerint a 2014-es év kiemelten fontos feladata lesz, hogy kölcsönösen előnyös együttműködési terveket kínáljanak fel a Magyarországgal szomszédos országoknak, és maradandó eredményeket felmutatva, sikeresen fejezzék be az ország elnökségét a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) élén. A V4 elnöki pozícióját idén júliustól egy éven át látja el Magyarország.
   
Az indoklás arra is kitér, hogy a kedvezményes honosítás miatt 2011 óta "nemzetpolitikai többletfeladatok" hárulnak a magyar külpolitikára és konzuli hálózatra. Ezek közül 2014-ben különös súllyal esik latba a külhoni magyar állampolgárok választójog-gyakorlásának biztosítása, illetve a kedvezményes honosítás eredményeként "a megnövekedett konzuli ügyfélkörnek" magas színvonalú szolgáltatások biztosítása.
   
A törvényjavaslat szerint a magyar külkapcsolatoknak különösen jelentős színtere az Európai Unió. Az aktív, konzekvens és értékorientált Európa-politika arra irányul, hogy megerősítse az uniót, valamint abban Magyarország helyét, és a magyar nemzeti érdekeket sikeresen építse be az uniós döntéshozatalba - olvasható a dokumentumban. Hozzátették: 2014-ben az EU kiemelt céljai közé tartozik a gazdasági válság leküzdése, ennek keretében a növekedés újraindítása, a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdítása, a gazdasági kormányzás kereteinek erősítése, a bankunió megvalósítása, valamint a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret programjainak elindítása.
   
Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI-nek elmondta: jövőre a tárcának az alapfeladatain túl több más feladatot is el kell látnia: ilyen például az egyszerűsített honosítás folytatása, a 2014-es európai parlamenti és országgyűlési választásokhoz kapcsolódó külképviseleti szavazás lebonyolítása, valamint a kormány külképviseletek nyitására vonatkozó döntéseinek végrehajtása. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: fontos cél a globális nyitás megvalósításához szükséges gazdaságdiplomáciai kapcsolatrendszer megerősítése. A sajtófőnök meglátása szerint a Külügyminisztérium feladatai ellátásához olyan költségvetési forrásokat kapott, amelyek "feszes gazdálkodás mellett" biztosítják a célok elérését.