A főpolgármester hangsúlyozta, hogy Magyarország és Budapest múltja jeles emlékekben rendkívül gazdag, de súlyos tragédiákkal is terhes. Úgy fogalmazott: történelmünkben gyakran váltották egymást a kizárólagos igazságra törekvő korok.
    
Rámutatott: egyszer minden kor véget ér, az igazság nyilvánvalóvá válik, és a valódi hősök kitörölhetetlenül visszakerülnek a magyar történelem igazi aranykönyvébe. Urmánczy Nándor "a magyar múlt áldozatos munkása volt", de jövőt is szeretett volna építeni, amelynek alapjait "éppen mostanság fedezzük fel". Ez az ember a trianoni tragédia után nem sokkal a nemzet egységéért dolgozott, ezért élt és halt - tette hozzá.
    
Tarlós István megjegyezte: Trianon után Urmánczy Nándor "hangja nemcsak a fájdalomé, hanem a reményé, a reménykedésé is volt, rendíthetetlenül hitt Magyarország feltámadásában".
    
Nagyszerűsége abban is megmutatkozott, hogy az általa indított országzászló-állító mozgalom azon a felismerésen alapult, hogy az egy nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól, az autonómiához pedig hozzátartozik az elődök emlékének megőrzése, ápolása.
    
Emlékeztetett arra, hogy az emlékpad eredeti példányát Urmánczy 1940-es halála után két évvel emelték, de Siklódi Lőrinc alkotása a második világháborús harcokban megsemmisült. 2011 szeptemberében szülőhelyén, Maroshévízen Kövér László jelenlétében avatták fel Urmánczy Nándor első köztéri szobrát - közölte.
    
A margitszigeti víztorony közelében elhelyezett emlékpadról Tarlós István elmondta, mészkőből készült, a hozzá tartozó oszlopon három dombormű látható, az egyiken Urmánczy profilja, a másodikon az ereklyés országzászló előtt szónokló Urmánczy, a harmadikon pedig az Erdélyi Férfiak Egyesületének címere látható.
    
Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere beszédében kiemelte: Urmánczy Nándor a nemzeti összetartozásért küzdött egy olyan korban, amely "farkastörvényei között mindvégig hitt a nemzet felemelkedésében és az igazság mindenek felett álló erejében. Szenvedélyesen szerette hazáját, és ebben nem ismert megalkuvást. (...) Gondolatainak napjainkban a nemzet határok megváltoztatása nélküli egyesítése felelhet meg".
    
Megemlítette, hogy Urmánczy Nándor 16 éven keresztül volt tagja a képviselőháznak a szászrégeni választókerület küldöttjeként. Az első világháborúban önként vonult be katonának 49 évesen. 1918 októberében kormánybiztossá nevezték ki, majd ugyanez év novemberében többekkel megalapította a Székely Nemzeti Tanácsot.
    
Elmondása szerint Trianon után a nevéhez fűződik a Védőligák Szövetségének megalapítása, amelynek egyik kezdeményezése a békeszerződésre emlékeztető Észak, Dél, Kelet, Nyugat szoborcsoport felállítása volt a budapesti Szabadság téren.
    
Az esemény végén Fülöp Ákos örmény katolikus plébános megáldotta az emlékpadot, majd rövid köszöntőt mondott Gortvay István, Urmánczy Nándor unokája.