Közép-Kelet-Európa a kontinens gazdasági motorja lehet

Közép-Kelet-Európa és benne Magyarország Európa ipari magjává vált az utóbbi években és van esély arra, hogy ez a térség a kontinens gazdasági motorjává lépjen elő - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerdán Budapesten.

Létrehozva: 2013. október 2., 10:03 | Utoljára frissítve: 2013. október 2., 11:13	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Cséfalvay: Megteremtettük a válságálló gazdaság feltételeit
	Cséfalvay: Sokkal erősebben kell az innovációra koncentrálni

A Magyar Üzleti Vezetők Fórumának (HBLF - Hungarian Business Leaders Forum) rendezvényén az államtitkár kiemelte, hogy ehhez Magyarországnak is újra kell gondolnia erősségeit és méginkább magasabb hozzáadott értékű termékekkel és szolgáltatásokkal kell bekapcsolódnia a globális termék- és értékláncokba.
   
Cséfalvay Zoltán szerint az ehhez szükséges adottságai megvannak Magyarországnak: a gazdaság átalakítása megtörtént, rugalmas a munkaerőpiac, és jó az infrastruktúra.
   
Az államtitkár felidézte Mark Carney korábban, még kanadai jegybankelnökként tett kijelentését arról, hogy Kanada sikerének, "válságállóságának" titka a nyitottság, a gazdasági rugalmasság, és a pénzügyi stabilitás.
   
E három tényező Kelet-Közép-Európában is megvan, Magyarországon is - mondta Cséfalvay Zoltán. Hozzátette: a nyitottságot jól példázza, hogy a külföldi működő tőke összállománya a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva a visegrádi államok közül Magyarországon a legmagasabb, 80 százalék. A magyar rugalmasságra példaként említette a munkaerő-piacot, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a vállalatok többsége is így gondolja.
   
Cséfalvay Zoltán a pénzügyi stabilitás kapcsán kiemelte: Magyarországon 1990 óta gyakorlatilag soha nem volt 3 százalék alatt a költségvetési hiány, az utóbbi években azonban sikerült leszorítani a deficitet.
   
A rugalmasságot, a nyitottságot és a pénzügyi stabilitást vizsgálva Európa három nagy térségre oszlik: vannak a központi államok (például Németország, Skandináv államok), amelyek jelentős reformokat hajtottak végre az elmúlt években, Dél-Európában ezzel szemben nagyon lassan haladnak a reformok mind a pénzügyi stabilitás, mind az adósság csökkentése, mind a nyitottság szempontjából. A harmadik csoport pedig Közép-Kelet-Európa benne Magyarországgal, amely Európa műhelyévé vált - mondta el Cséfalvay Zoltán.
   
Hangsúlyozta: az ipar hozzájárulása a GDP-hez 24 százalék Magyarországon, az építőiparral együtt pedig 27 százalék. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban (EU) bevett fogalomként használják az újraiparosítást, és az EU célja hogy a jelenlegi 17 százalékról az évtized végére 20 százalékra növeljék az ipar GDP-hez való hozzájárulását.
   
Cséfalvay Zoltán kiemelte: az OECD egy friss tanulmánya szerint az idetelepült globális értékláncokban a magyar, hazai hozzáadott érték 60 százalék, ezen belül körülbelül 16 százalék a beszállítók által hozzátett érték. Ezen a területen a térségbeli versenytársak talán Magyarország előtt járnak - vélekedett az államtitkár.     Kifejtette: partnereket kell találni a magasabb hozzáadott értékű termeléshez, és jó kapcsolatokra van szükség az üzleti szektorral, a kormány ezért is köt stratégiai együttműködési megállapodásokat a Magyarországon működő nagyobb cégekkel.
   
Cséfalvay Zoltán szerint ahhoz, hogy a térség és Magyarország műhelyből gazdasági motorrá váljon, meg kell erősíteni a kutatás-fejlesztést (k+f) és az innovációt. Magyarországon a GDP-arányos k+f ráfordítások az elmúlt évtizedben egy százalék körül alakultak, de 2010 óta emelkedik ez az arány; 2012-ben már 1,3 százalék volt.
   
Mint mondta bár Magyarország az innovációs teljesítmény alapján az európai középmezőnyben van, Európában első a kockázati tőke befektetések GDP-hez mért arányában, ami uniós átlag háromszorosa.
   
Cséfalvay Zoltán szerint a startup cégek kedvező helyszíne Magyarország, és a lendületes vállalkozói kultúra elindulása is szerepet játszhat abban, hogy a fiatalok itt képzeljék el jövőjüket. A migráció kapcsán megemlítette, hogy a német statisztikai hivatal adatai szerint 54 ezer magyar ment ki Németországba, de ebből 28 ezren visszatérnek, vagyis kétirányú folyamatról, munkaerő-piaci migrációról van szó, nem pedig arról, hogy sokan "elmenekülnek" Magyarországról.
   
Az államtitkár kiemelte: a cégeket arra kell ösztönözni, hogy ne csak Közép-Európában és Magyarországon gyártsanak, hanem itt is fejlesszenek, tervezzenek, fedezzenek fel.
   
Kérdésre válaszolva Cséfalvay Zoltán elismételte, hogy a következő, 2014-2020-as tervezési időszakban mintegy 24 milliárd euró uniós forrás érkezik Magyarországra, amelynek 60 százalék gazdaságfejlesztésre fordítják majd.