A konferencia főszónoka George Zissimos, Androulla Vassiliou, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos kabinének tagja elmondta, hogy az Európai Bizottság idén decemberben új európai platform indítását tervezi, amelyen keresztül a tagállamok megoszthatják egymással írástudás fejlesztése érdekében bevált gyakorlataikat. Zissimos aláhúzta, hogy az Erasmus+ program keretében az elkövetkező 7 évben 14 milliárd eurót fordítanak majd oktatásra.   
 
Sir Michael Kalmár az EDA elnöke a diszlexiás gyerekeket és családjaikat érintő szociális, érzelmi, viselkedési és közösségi problémákra hívta fel a figyelmet. „Mivel a kommunikációt megnehezítő problémákat sokszor nem vagy csak késve ismerik fel, a gyermekekre könnyen rásütik, hogy lusták vagy buták. Ez a bélyeg nemcsak a zavarokkal küzdő gyermekek önértékelésére van negatív hatással, de megnehezíti beilleszkedésüket, visszahúzódást vagy éppen erőszakos magatartást váltva ki belőlük, amely tovább súlyosbítja helyzetüket” – mutatott rá.
 
„Ha ezek a fiatalok nem kapnak segítséget a tanulási zavarok leküzdéséhez megfelelő szakemberekkel rendelkező iskolai környezetben, akkor könnyen lemaradnak tanulmányaikban, és rossz bizonyítványuk miatt továbbtanulási és elhelyezkedési esélyeik sokkal alacsonyabbak, mint egészséges társaiké” - hangsúlyozta Raymond Claes, a luxembourgi DYSSPEL egyesület elnöke. A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését, ezért minden tagállamban elsőrendű a korai felismerés, szűrés, rendszeres diagnosztika és kezelés annak érekében, hogy ezek a fiatalok továbbtanulva az Európai Unió értékteremtő polgárai lehessenek. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a tanárok maguk is tanuljanak a speciális tanulási nehézségekről, ezért Claes kérte, hogy az Európai Bizottság fontolja meg egy tanárok továbbképzésére irányuló akciócsoport felállítását. Ezzel egyetértve a grazi egyetemről érkezett Dr. Konstanze Edtstadler is arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanárok jobb képzése elejét veheti annak, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek idő előtt abbahagyják az iskolát.
 
Margaret Malpas a brit Diszlexia Egyesület elnöke jó gyakorlatként a munkáltatók részére kidolgozott útmutatót említette, amely segít a munkaadóknak abban, hogy a diszlexiával küzdő alkalmazottaikat megfelelően támogassák. Az útmutató a felvételi eljárástól kezdve az írásbeli teszteken át a továbbképzéseken való részvételen át az értékelésig és előléptetésig ad jótanácsokat annak érdekében, hogy a munkáltatók a brit fogyatékosság miatti diszkriminációt tiltó törvény rendelkezéseinek eleget tehessenek.
 
Az athéni egyetemet képviselő Giannis Karagiannakis szerint a matematikával kapcsolatos tanulási nehézségek esetében különösen ösztönözni kell a komplex szemléletmódot, hogy a tanulók matematikai képességeit részletes és alapos vizsgálat alapján azonosíthassák. Giacomo Stella professzor a bolognai egyetemről pedig szorgalmazta, hogy az olvasási készségek mérésére álljanak rendelkezésre a különféle nyelveken összehasonlítható eszközök.
 
Perenilla Södenberg a svéd Växjö Egyetem képviseletében a diszlexiával foglalkozó kutatások aktuális eredményeit ismertette.
 
A konferencia résztvevői mindannyian ösztönözték a probléma komplex szemlélet és rámutattak, hogy létre kell hozni egy tanulási rendellenességekkel foglalkozó európai hálózatot, hogy a szülők, diákok és tanárok könnyebben férjenek hozzá az információkhoz.