Az elmúlt hónapban rengeteg vitát váltott ki a román kormány törvényjavaslata, amely lehetővé tenné, hogy 2016-től 17 éven át a verespataki bányában aranyat, ezüstöt és egyéb értékes fémeket bányásszanak cianidos technológiával – fogalmazott Bánki Erik. Az európai parlamenti képviselő hozzátette: ez egy súlyos környezetkárosító eljárás, és egyben veszélyforrás a következő évtizedekre nézve, hiszen egy természeti katasztrófa kockázatát hordozza magában.

Tájékoztatott arról, hogy 2010-ben az Európai Parlament több mint 82 százalékos többséggel olyan döntést hozott, amely a cianidos bányászat betiltását szorgalmazza az uniós tagállamokban, valamint arra kérte az Európai Bizottságot, hogy 2011 december végéig készítsen elő egy erre vonatkozó jogszabálytervezetet. Az Európai Bizottság azonban szabotálta ezt a politikai döntést – jegyezte meg. Mint mondta, „így kapott erőre a román kormány, és tett egy olyan törvényjavaslatot, amely komoly belpolitikai feszültséget szült”, és amelynek következtében civil kezdeményezési akciósorozat indult el Romániában és Európa nyolc nagyvárosában.

Emlékeztetve a nagybányai zagytározó gátjának átszakadására, rámutatott, Verespatakon a nagybányai cianidos zagy mennyiségének 2500-szorosa képződne 17 év alatt. Körülbelül 250 millió tonna cián és egyéb nehézfémtartalmú zagy keletkezne, amelyet egy olyan völgyben kívánnak elhelyezni, ahol jelenleg települések vannak; a völgyet pedig mindenféle szigetelés nélkül feltöltenék egy 180 méter magas völgyzáró gáttal – hívta fel a figyelmet. Hozzáfűzte: az évek alatt súlyosan szennyező nehézfémek szivárognának a talajba, és pusztítanák a környék vízbázisát. Ez a folyamat lassan, de biztosan elérné a Tiszát is – szögezte le a politikus.

Elmondta azt is, hogy 16 falu szűnne meg a bányaművelés következtében, tehát közel 4000 embert kellene elköltöztetni. Emellett olyan épített és természeti örökség található a térségben, amelyet fontos lenne megóvni az utókor számára. Ezekkel a kérdésekkel sem a román kormány, sem a beruházó nem számol; 25 milló dolláros – azaz 6 milliárd forintos – kármentesítési alap létrehozását tervezik – mutatott rá. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a nagybányai bányakatasztrófából származó magyar károk nagyságrendje 30 milliárd forint volt. Ez a 25 millió dollár semmire sem elég, ez szemfényvesztés – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a komoly környezeti kockázat ellenére hajthatatlan a román kormány, az Európai Bizottság pedig támogatja a bányanyitás feltételeit, és úgy gondolja, elegendő egy olyan szabályozás, amely a bányaművelés során keletkező zagyban csökkentené a cianid tartalmat. Ez kevés, mi úgy gondoljuk, a környezeti kockázat sokkal nagyobb annál, mint ami a bányaművelés haszna lehet a román kormány, illetve a bányaművelést végző cég számára, ezért mindent megteszünk, hogy Verespatakon megakadályozzuk a cianidos bánya megnyitását – fogalmazott Bánki Erik.

Az politikus kijelentette azt is, hogy a verespataki bánya ügyében a fideszes európai parlamenti képviselők folyamatosan egyeztettek a magyar kormánnyal. Hangsúlyozta, úgy vélik, elvárható lenne az Európai Bizottság részéről a beavatkozás egy olyan esetben, amikor uniós jogokat sért meg egy kormány, illetve olyan döntéseket hoz, amelyek más tagállamokat is érint. Az Európai Bizottság ennél sokkal kisebb horderejű kérdésekben azonnali vizsgálatot kezdeményezett, ebben az esetben azonban Potočnik biztos úr azt gondolta, egy ilyen volumenű beruházás nem ér meg annyit, hogy felemelje a hangját, és vizsgálatot kezdeményezzen arra vonatkozólag, hogy Románia betartja-e az unióval kötött szerződéseit, és a rájuk vonatkozó jogszabályokat – fogalmazott Bánki Erik.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az Európai Bizottságot nem köti határidő az Európai Parlament döntésének végrehajtására. Mint mondta, éppen ezért társadalmi, illetve politikai nyomást gyakorolnak a grémiumra, példaként említve a beruházás elleni civil tüntetéseket. Szólt arról is, emellett lehetőségük van arra is, hogy európai polgári kezdeményezéssel kényszerítsék ki a cianidos bányászat betiltását az unióban. Ez az utolsó eszköz a kezünkben, de ezt is be fogjuk vetni annak érdekében, hogy érvényt szerezzünk az európai parlamenti döntésnek – húzta alá.

A Szabad Európa Vitanapok keretében megrendezett konferencián a verespataki bánya ügyéről, illetve a cianidos bányászat uniós betiltásának esélyeiről tanácskoznak a résztvevők. A rendezvényen előadást tart Bánki Erik európai parlamenti képviselő, Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, Stephanie Roth és Stefania Simion az Alburnus Maior egyesület képviseletében, Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár, valamint Dr. Visy Zsolt, egyetemi tanár.