Orbán Viktor kifejtette, jövőre lesz tíz éve, hogy elkészült a holokauszt múzeum, amely akkor még Magyarország első ilyen témájú állandó kiállításának adott otthont. 2006-ban nyílt meg az Emlékpont, amely modern és kifejezetten 21. századi intézményként az itt élő közösség kollektív történeti emlékezetének középpontja lett. Egy éve pedig a Tornyai kulturális városnegyedet is átadták. „Minden művészetszerető ember számára jó hír, hogy a gazdasági válság ellenére évről-évre egyre több erő, figyelem és pénz jut a kultúrára” – emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor ennek kapcsán jelezte, hogy a jövő évi költségvetésben 17 milliárd forinttal emelkedik majd a kultúrára szánt támogatás összege. „Szintén jó hír, hogy a magyar állam újjászervezésének részeként a közgyűjteményi hálózatot is sikerült új alapokra helyezni” – tette hozzá. A kormányfő rendkívüliként utalt arra, hogy jut forrás a nagyhagyományú kulturális intézmények felújítására, így a Zeneakadémia, az Operaház és az Erkel Színház rekonstrukciójára is.

„Mindannyiunk számára nagy öröm, hogy immáron 60. alkalommal nyitja meg kapuit a Vásárhelyi Tárlat, a kortárs magyar képzőművészek e páratlan seregszemléje” – hangsúlyozta. „Európában is csak néhány ehhez fogható rendezvény ismert” – jegyezte meg. A miniszterelnök a tárlatot fontos bizonyítéknak és bíztatásnak nevezve kifejtette: bizonyíték arra, hogy egy lokálpatriótának indult kezdeményezés országos rangra emelkedhet.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „a szalonok és a szalonok élete fájdalmasan hiányzik a magyar szellemi életből, nem a találkozási alkalmak, hanem a biztos értékítélet hiányzik igazán”. Ez a tárlat igazi szalonná vált, amelynek értékítélete megbízható tájékozódási pontot jelent a magyar képzőművészetben –szögezte le a kormányfő.

A művészet pótolhatatlan és mással ki nem váltható erőforrás

Sokan azt gondolják, hogy válság idején nem érdemes áldozni művészetre – mutatott rá Orbán Viktor. Azonban, mint mondta, „éppen a válságból való kibontakozáshoz van szükség arra, hogy megmutassuk, az emberi élet több a megélhetésért folytatott puszta küzdelemnél”. Fontos, hogy válság idején is észben tartsuk: a művészet nem kiadás, nem pénzügyi tehertétel, hanem pótolhatatlan és mással ki nem váltható erőforrás – húzta alá.

Végül a miniszterelnök elismerését fejezte ki a városvezetőknek, a város polgárainak és a kiállító művészeknek. „Jó reménnyel lehetünk afelől, hogy Hódmezővásárhely még sokáig a kortárs képzőművészek találkozóhelye marad” – zárta szavait Orbán Viktor.

Lehetőség a vitára és a megmérettetésre

Főhajtás, elismerés és köszönet a művészeknek, hogy Hódmezővásárhelyt megtisztelték alkotásaikkal és hatvan éve megtartják e szokásukat – fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a jubileumi, 60. kiállítás megnyitóján. 

„Ez a város ezt a szokást elismerte, a kiállítókat befogadta, és folyamatos lehetőséget biztosít a vitára és a megmérettetésre” – fűzte hozzá.

A Vásárhelyi Őszi Tárlat minden évben a kortárs magyar képzőművészet országos találkozója – hangoztatta Lázár János. Az elmúlt hatvan esztendő nem volt könnyű, hosszú viták övezték - főként az 1970-es, 1980-as években - a Vásárhelyi Őszi Tárlat súlyát és szerepét. 

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár, felidézve a 100 évvel ezelőtt Bródy Sándor és Ady Endre között zajló sajtóvitát, kifejtette: százéves vita végpontjához érkeztünk, hiszen az Őszi Tárlat létjogosultságát ma már senki sem kérdőjelezi meg, fontosságát nem vitatják.

Hódmezővásárhely átgondolt stratégia alapján fejleszti kulturális tereit

Almási István polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: az elmúlt hatvan év olyan esztendőket jelent, amelyekben a Vásárhelyen és művészeti vonzáskörzetében létrejött alkotóműhelyekben készült műalkotások „sajátos tükröt tartanak elénk az eltelt évtizedekről”.

Mint mondta: az Őszi Tárlat kiemelt szerepet tölt be a város kulturális életében, hiszen több mint félévszázada minden októberben Hódmezővásárhelyre irányul a képzőművészetre érzékeny emberek figyelme. Az elmúlt évtizedekben a kultúra közvetítőjeként pozícionálta magát a város a hazai települések között – utalt arra a polgármester, hogy Hódmezővásárhely átgondolt stratégia alapján fejleszti kulturális tereit. Megjegyezte: mintegy 4,2 milliárd forintnyi infrastrukturális beruházást hajtottak végre az elmúlt években.

"A kiállításnak arca, szerves fejlődéstörténete, mi több, szellemi közössége van"

Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója megnyitójában emlékeztetett arra, az első - Galyasi Miklós múzeumigazgató, Kurucz D. István és Almási Gyula Béla festőművészek, valamint Szabó Iván szobrászművész által kezdeményezett – Őszi Tárlat a Hódmezővásárhelyen élő, illetve a város művésztelepein vendégeskedő alkotók kiállítása volt. Már az első tárlatok díjai is mutatták a képzőművészeti seregszemle országos jelentőségét - tette hozzá.

"Az első évben nemzeti szobrászatunk egyik akkori legnagyobb mestere, Medgyessy Ferenc kapta a Tornyai-plakettet, a következő év fődíjasa pedig a friss Kossuth-díjas Barcsay Jenő volt" - közölte a főigazgató.
   
A szakember hangsúlyozta: a tárlat meghívásos és beadásos rendszerű szervezésével sikerült elérni, hogy a kiállításnak arca, szerves fejlődéstörténete, mi több, szellemi közössége van.

768 alkotás érkezett jubileumi kiállításra

A jubileumi kiállításra rekordszámú, 768 alkotás érkezett, ezek közül a közönség 194 művész 262 műalkotását láthatja december elejéig az Alföldi Galériában.
   
A kiállítás megnyitóján mintegy húsz elismerést adtak át. A fődíjat Orbán Viktor miniszterelnöktől és Almási István polgármestertől Czene Márta festőművész vehette át. Az idén első ízben odaítélt – a hódmezővásárhelyi önkormányzat és a Magyar Művészeti Akadémia által közösen alapított - Rudnay Gyula-ösztöndíjat Jagicza Patrícia Linda festőművész kapta.