Orbán: Bethlen hitt a magyar emberek alkotó munkájában

Bethlen István minden olyan erőnek baráti jobbot tudott nyújtani, ami nézete szerint alkalmas volt arra, hogy a magyarok érdekét szolgálja, és mindent elutasított, ami szembement hazánk ezeréves hagyományaival – jelentette ki Orbán Viktor Bethlen István szobrának avatásán, hétfőn.

Létrehozva: 2013. október 7., 17:30 | Utoljára frissítve: 2013. október 7., 18:35	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"A művészet nem tehertétel, hanem erőforrás"
	Orbán: Magyarország erősebb, mint volt
	Orbán: A bajokra, kihívásokra munkával reagálunk

Bethlen István születésének 139. évfordulóján felavatták a néhai miniszterelnök egészalakos szobrát. Orbán Viktor avató beszédében úgy fogalmazott, amikor Bethlen István vette kezébe az ország ügyeinek intézését, Magyarország élére a gyengék, az álmodozók, a kalandorok és a kollaboránsok után végre újra egy megfontolt reálpolitikus lépett. Mint mondta, az egykori kormányfő politikai ellenfelei egyszerre féltek tőle, és próbálták elnyerni jóindulatát. Mindannyian tévedtek; annak az embernek, akinek saját világlátása van, nincsen szüksége készen importált világnézetek szolgai követésére – fogalmazott. Hozzátette: Bethlen István számára csak egyetlen elkötelezettség létezett, az a kapcsolat, amely Magyarországhoz fűzte. Rendíthetetlen híve volt annak a magyar politikának, amelynek alapjait Széchenyi István fektette le – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

Szólt arról is, hogy Bethlen István a trianoni békét követően megértette, hogy hazánk számára csak egyetlen politika létezik, az, amit ősei Erdélyben követtek. Mint mondta, minden olyan erőnek baráti jobbot tudott nyújtani, ami nézete szerint alkalmas volt arra, hogy a magyarok érdekét szolgálja, és mindent elutasított, ami szembement hazánk ezeréves hagyományaival. Hangsúlyozta, mindig azt kereste, ami épít, és ellenállt annak, ami rombolt. Ezért nem mondott igent az antiszemitizmusra, a zsidótörvényekre, a háborúra, a nemzetiszocializmusra és a kommunizmusra –sorolta.

Fotó: fidesz.hu

Orbán Viktor rámutatott arra, hogy Bethlen István hivatalba lépésekor hazánk „minden fronton vesztésre állt”, az új miniszterelnök azonban felismerte, hogy a legfontosabb erőforrás a rendelkezésére áll. Meggyőződése volt, hogy a magyar emberek alkotó munkája képes lesz új életet lehelni a világháborút, a forradalmat és az európai összeomlást lezáró béke poklát megjárt országban – jelentette ki. Hozzátette: szilárdan hitten, hogy „az alkotó munka az egyúttal mindig helyes politika”.

Rámutatott arra is, hogy Bethlen pontosan tudta, a konszolidáció első lépése csak az ország bel- és külpolitikai, valamint gazdasági helyzetének stabilizálása lehet. Azzal is tisztában volt, hogy a külföldről érkező hitelt nem jóléti intézkedésekre, hanem munkahelyteremtő beruházásokra kell költeni – hívta fel a figyelmet, megjegyezve, ennek eredményeképpen egy évtized alatt újra talpra állt az ország, és megtalálta helyét az újraformálódó Európában. Egy évtized alatt a rend helyreállt, a gazdaság megerősödött, a széthúzás helyébe az összefogás lépett, és olyan nemzeti egyetértés jött létre, amelyre erős bástyákat és nagy terveket lehetett építeni – jelentette ki Orbán Viktor. Példaként említette a népiskolák építését, az egészségügyi ellátás korszerűsítését, valamint a betegbiztosítási rendszer kiépítése.

A kormányfő úgy vélekedett, nem csak Bethlen Istvánon múlt, hogy csak részben érhette el céljait, és az akkori Európának nem sikerült megtalálni a konszolidáció útját.

Orbán Viktor a történelem különös tréfájának nevezte, hogy mi, magyarok 1990-ben nagyjából ott vettük ismét a saját kezünkbe sorsunk irányítását, ahol Bethlen István 1921-ben. Mint mondta, arra van szükség, „hogy legyen bár szó válságról, Európai Unióról, árvízről, összefogjuk a magyarságot, és egy világos irányt szabjunk nemzetünknek”. Csak egy erős Magyarország találhatja meg az őt megillető és méltó helyet a formálódó új Európában – hangsúlyozta a miniszterelnök. Szavai szerint mi már tudjuk, az erősek összefognak, a gyengék pedig széthullanak.

Kijelentette, bár sok még az elvégzendő feladat, Magyarország mára ismét visszanyerte életerejét, és egyre jobb teljesítményre képes. A miniszterelnök szerint Bethlen Istvánnak ma nemcsak egy szoborral tartozunk, hanem azzal is, hogy megfontoljuk a tanácsait.

"A hazatérés ünnepe ez a nap"

 Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere a szoboravatón tartott köszöntőjében azt mondta, hogy a hazatérés ünnepe ez a nap, mert Bethlen István születésének 139. évfordulóján visszatért a mindenkori miniszterelnöki hivatal, a Sándor-palota közelébe. Mint fogalmazott, ha az ember nem ismeri jól történelmét, ha hamisított képet vesz alapul, nem fog eligazodni a jelenben sem. A kommunista hatalom a másképpen gondolkodókat a halálukban is üldözte - folytatta -, most azonban "az igazi múltunk visszaszerzésének vagyunk részesei".

 Bethlen István "születésnapi hazatérése" ünnep a nemzeti közösségnek, amely kifejezi az utókor elismerését és háláját - mondta a polgármester, hangsúlyozva: a néhai miniszterelnök elhatározta, hogy megment egy országot, és meg is tette.

A Bethlen István születésének évfordulóján a budai várban leleplezett, az egykori miniszterelnököt ábrázoló egészalakos szobor Stremeny Géza alkotása, és a Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott nevéhez fűződő Nemzeti Könyvtár-programhoz kapcsolódik. A kormányzati honlapon márciusban közzétett adatok szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 32 millió forintot biztosított az emlékműre.