Az államtitkár az MTI-nek telefonon elmondta: a két ország egyetért abban, hogy az EU az utóbbi három év során nagyot lépett előre a fiskális konszolidáció területén, de most már a növekedésre és munkahelyteremtésre kell helyezni a hangsúlyt, ami természetesen nem mehet a jövő generációjának kárára, azaz mindez csak a deficit és az államadósság további növelése nélkül történhet.
   
Győri Enikő szerint az államháztartási kiigazításokat követően konszolidációnak kell következnie. "Ki kell használni a rendelkezésre álló kereteket, a gazdasági együttműködésre még rengeteg lehetőséget adnak a jelenlegi szerződések" - fogalmazott az államtitkár, aki a nap folyamán Thierry Repentin európai uniós ügyekért felelős francia miniszterrel, Serge Guillonnal, az európai ügyek főtitkárságának vezetőjével és Philippe Leglise-Costával, a köztársasági elnök európai uniós ügyekért felelős tanácsadójával találkozott.
   
Az államtitkár hangsúlyozta: abban is egyetértés van Franciaország és Magyarország között, hogy értelmes párbeszédet, vitát kell folytatni az EU jövőjéről.
   
Közös meggyőződés, hogy nem lehet a 28 tagállamban azonos módszerekkel és eszközökkel kezelni a válságot, a túlzottan uniformizált megközelítés nem lehet célravezető. "Céljaink közösek, de nem baj, ha szabad kezet adunk egyes országoknak abban, hogy hogyan küzdenek meg a válsággal" - mondta az államtitkár.
   
Győri Enikő emellett Magyarország azon kérését tolmácsolta francia partnerei felé, hogy Párizs "ne akarjon erődítményt csinálni az eurózónából", hanem az az EU szerves része maradjon, és azok az eurózónán kívüli tagállamok, amelyek akarják, egyes területeken elmélyíthessék az együttműködést a közös fizetőeszközt használó országokkal. Abban mindkét fél egyetértett, hogy az EU belső kohéziója és a belső piac egysége meg kell, hogy maradjon - tette hozzá.
   
Győri Enikő hangsúlyozta, hogy mind Franciaország, mind Magyarország elkötelezett az EU újraiparosítása mellett, amit az energia- és klímaügyekkel is össze kell hangolni. Magyarország emellett Európa versenyképessége feltételének tartja, hogy az unió munkaerőpiaca rugalmasabbá váljon.
   
Napirendre került a bővítéspolitika is, amelyet illetően egyetértés van Párizs és Budapest között arról, hogy Szerbiával legkésőbb januárban meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára Párizsból az MTI-nek.