Orbán Viktor szerint egyre kisebb vita folyik akörül, hogy az eurózónához tartozó államoknak az euró megtartása érdekében nem elég csupán közös pénzzel rendelkezniük, a közös pénz mögött a lehető leggyorsabban létre kell hozni a bankuniót. Hozzátette, emellett létre kell hozni a közös eurózónás költségvetést és adórendszert, ezt követően pedig azokat a közös, szociális és költségvetési elosztási szabályokat is, „amelyek nélkül egy közös pénzt szinte lehetetlen fenntartani.” A kormányfő úgy vélekedett, amennyiben ez a folyamat nem megy végbe, akkor az euró nem tartható fenn és nem menthető meg.

A legizgalmasabb kérdés nekünk magyaroknak az lesz a következő időszakban, hogy miközben az eurózóna egyre szorosabban működik majd együtt, marad-e vajon elég mozgástér és szabadság nekünk, hogy akik a saját pénzünket használjuk, a saját gazdaságpolitikánkat folytassuk – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, „az a gazdaságpolitika, ami jó az eurózónán belül, nem feltétlenül jó az eurózónán kívül.”

Európa ma nem jár helyes úton

A kérdés az, hogy merre található most az erős Európa. Előttünk, vagy mögöttünk? – tette fel a kérdést a miniszterelnök, aki szerint erre nem könnyű választ adni. Haladni, előre menni öncélúan nem lehet, a haladni szó azt jelenti, hogy valamely kitűzött cél felé megyek. Egy jövőkép felé, amit elgondoltam – jelentette ki Orbán Viktor, aki úgy vélte, „ha rossz irányba tartunk, akkor a haladás eszméje azt jelenti, hogy forduljunk meg és menjünk vissza a jó útra.”

Alig van valaki ma Európában, aki azt gondolná, hogy Európa nem rossz úton halad, hiszen aki válságba került, arról érdemes azt feltételezni, hogy nem arra indult, hiszen nem a válságot álmodta meg jövőképnek. Ha mégis egy válságban találja magát, azt bizonyítja, hogy valahol rossz irányba fordult és letért a helyes útról. Így vagyunk mi most Európában a válsággal – mondta Orbán Viktor. A kormányfő elmondása szerint egy civilizációnak két fő erőforrása van, az értékteremtő munka és az állandóságtudat, ami az értékrend stabilitását jelenti. Hozzátette, kell lennie mindig valamilyen kulturális hagyománynak, amiből erőt lehet meríteni.

Imádság és munka

Orbán Viktor Európa védőszentjének, Szent Benedeknek a jelmondatát idézte: „Ora et labora, azaz „Imádkozzál és dolgozzál”. Miközben Európa imádkozott és dolgozott, sikerült leraknia a mai modern civilizáció alapjait. Ez a rövid mondat tette naggyá és vezető civilizációvá Európát – szögezte le a kormányfő, aki szerint oda jutottunk, hogy „Európa meghamisította a saját történelmét”. Új alkotmányából kihagyták a keresztény hagyományokra való utalást, ami nem más, mint egy közönséges történelemhamisítás – fűzte hozzá Orbán Viktor, aki arról is beszélt, hogy Európa nemcsak ezt az erőforrását tagadta meg, hanem a munkát is.

A kormányfő azt gondolja, a munka és az imádság együttes megtagadása lényegében Európa meggyengülésének az oka. Elmondta, Kína, India, Brazília fellendülése saját kulturális hagyományukra és polgáraik munkájára is épül. Európában ma nem az a haladó, aki a keresztény kultúráról és munkáról lebeszélő, válságba vezető úton akar továbbmenni. Az út elfogyott, nincs hova továbbmenni, csak a szakadékba – jegyezte meg. Orbán Viktor szerint Európában ma az számít haladónak, aki megfordul, és megkeresi az elhagyott jó utat, mely a saját múltunkból kiolvasható. Érdemes az alapvető keresztény értékekre építeni; az emberi méltóságra, a szabadságra, a kötelességre. Olyan világot kell megtalálnunk, ahol az érdem a munkából táplálkozik, és ahol becsben tartják a természetes emberi közösségeket, mint például a családot és a nemzetet. Ez vezet az erős Európához – fejtette ki a miniszterelnök. Hozzátette: ezeket a gondolatokat tartották szem előtt, amikor az új alkotmányt létrehozták.

Vannak keresztény gyökereink, melyek értékesek és megőrzendők

A magyar alkotmány az elhagyott jó európai utat keresi. Világossá teszi, vannak keresztény gyökereink, melyek értékesek és megőrzendők, megemlíti Szent Istvánt, aki megalapította az államot. Az alaptörvény azt is világossá teszi, nekünk egy nemzeti, így európai kultúránk van, mely érték, amit meg kell őrizni – fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a politikai korrektség bizonyos témákat veszélyesnek minősít. A kormányfő szerint a vezetés kérdését őszintén fel kell vetni. Meggyőződése, hogy Európa nem lesz erősebb a brüsszeli bürokratáktól, a túlszabályozástól és a személytelen intézményi hatalom növekedésétől. Az emberek kezdeményezőkészségét, a családok szeretetét, erkölcsi, érzelmi biztonságát, a nemzetek megtartóerejét, sokszínűségét és egészséges versengését kell erősíteni. Nem agyonszabályozásra van szükség; nem a monopóliumoknak, bankoknak, a spekulánsoknak kell kedvezni, hanem ezek veszélyt jelentő kapzsiságát kell megfékezni – szögezte le. A hatalmasokat kell kontrollálni, és nem az igyekvőket kell buta szabályokkal gúzsba kötni – jegyezte meg.

A kormányfő szerint Európában ma a személytelenség elhatalmasodásától kell félni, és ezzel szemben kell megvédeni a civilizációnkat, nem pedig az erős személyiségektől és közösségektől. Orbán Viktor az intézményi működést egy számítógéphez hasonlította. Válság idején nem a számítógépekre hasonlító intézményektől, hanem a programozó matematikusoktól kell várni a megoldást, akik majd újraprogramozzák ezeket az intézményeket. Most attól szenved Európa, hogy nincsenek vezetőink, akik ezeket az intézményeket, - mint egyfajta számítógépeket – újraprogramoznák – fogalmazott a miniszterelnök. Erős személyi vezetés, új gondolatok, bátor döntések és elkötelezettség nélkül nem fogunk tudni úrrá lenni a válságon – szögezte le. A kormányfő ezért is tartja nagyon fontosnak a soron következő európai parlamenti választásokat. Ki kell szabadítani Európát a liberális bizalmatlanság és a szabadjára engedett kapzsiság szorongatásából. Ehhez pedig erős vezetőkre lesz szükség, mert az intézmények ma nem erre vannak programozva – fűzte hozzá.

A rendezvényen a hallgatóság soraiban foglalt helyet mások mellett Schmitt Pál volt államfő, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, több fideszes EP-képviselő és a történelmi egyházak képviselői. A Demokratikus Centrumpártok Internacionáléja a világ keresztény, humanista nézeteket valló politikai pártjait és szervezeteit tömöríti. A Fideszt 2001-ben vették fel tagjai közé, Orbán Viktor azóta a szervezet alelnöke.