Közlése szerint a tervezetben felsoroltak bizonyos területeket, amelyeken tilos lesz életvitelszerűen tartózkodni, ide tartozik egyebek mellett 29 kiemelt aluljáró, hidak, felüljárók, az azokhoz vezető utak, lépcsők, de a lista a kerületek véleménye alapján változhat. Ezek mellett gyermekjóléti, köznevelési feladatokkal összefüggő területeken, játszótereken tiltanák meg az életvitelszerű tartózkodást.
A főpolgármester a parlament által a múlt héten elfogadott szabálysértési törvénymódosítással kapcsolatban kiemelte, hogy az nem csak a hajléktalanokra vonatkozik, és hozzátette: nem biztos, hogy ez "tökéletesen" megoldja a kérdést, de Budapest helyzetét megkönnyítette, mivel olyan világörökségi területeket jelöl meg, amelyeken törvényileg tiltják az életvitelszerű tartózkodást, és ebbe beletartoznak Budapest egyes részei is.
Hozzátette, hogy a fővárosi rendelet ezt egészíti ki. Szabálysértést akkor követ el valaki, ha az életvitelszerűség vélelmezhetősége mellett védett területen tartózkodik és onnan hatósági személy felkérésére nem távozik.
Tarlós István közlése szerint összesen 6 200 hajléktalanról tudnak gondoskodni, az átmeneti szállások már most tele vannak, de további krízishelyeket nyithatnak meg. Még az idén tovább javítják a szolgáltatás minőségét, növelik a férőhelyek számát, speciális mentőautókat rendszeresítenek, és erősítik a szociális munkások, a mentősök, a rendőrök és a rendészeti igazgatóság együttműködését.
A főpolgármester kitért a 2010 őszén elindított hajléktalanprogramra, ezzel kapcsolatban megjegyezte: e szerint a hajléktalanokról gondoskodni kell; az nem humánus, hanem álságos álláspont, hogy hagyják őket szenvedni, ezzel egyetlen emberen nem segítenek.
Az azonnali lakáshoz juttatás Tarlós István szerint kezelhetetlen felvetés, mivel sokan olyan mentális helyzetbe kerültek, hogy nem kezelhetőek úgy, mint egy "konszolidált" életet élő ember. Ha ingyen lakást adnának mindenkinek, akkor felvetődik a kérdés, hogy pár hónap után ki fogja fizetni a lakás költségeit - mondta.
Tarlós István hangsúlyozta, hogy a város lehetőségeihez mérten javítani kell az ellátás volumenét és minőségét. Kitért arra, hogy korábban hétszáz új férőhelyet adtak át, hajléktalankórházat, valamint egy konzorciumot hoztak létre, amelyet a főváros módszertani szociális központja és intézményei, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány alkot. Kiemelte, hogy a fővárosi közműcégek közmunkaprogram keretében több száz, nehéz helyzetben lévő embernek biztosítanak munkát, akik közül többen hajléktalanok.