Az adóváltozások legfontosabb célja a kiskeresetűek helyzetének javítása, az adótörvények jövő évi módosítása 260 ezer családot érinthet kedvezően – hangsúlyozta a kormányszóvivő a Ma reggelben. Az idei az első olyan év, amelyet a kormány már meg tudott tisztítani minden tehertől, így az állam jövőre végre megengedheti magának, hogy azok, akik a családi adókedvezményt a jövedelmükből nem tudják százszázalékosan érvényesíteni, ezt 2014-től a járulékból is leírhassák – magyarázta Giró-Szász András.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy minimálbér körül kereső, 2-3 gyermekét egyedül nevelő szülő zsebében nettó 17-30 ezer forinttal több marad, ha a házaspár mindkét tagjának minimálbér körüli a keresete, ez az összeg 34 ezer forint körül lesz, egy bruttó 300 ezer forintos jövedelemmel rendelkező család pedig havi 50 ezer forinttal gazdálkodhat majd több pénzzel januártól – sorolta a példákat Giró-Szász. Az érintetteknek semmi teendőjük nincs, egyszerűen január 1-je után több marad majd a fizetésükből – tette hozzá.

Mindez annak köszönhető, hogy az átszervezések nyomán 2013-ra a nagy alrendszerek (egészségügy, oktatás, közigazgatás, nyugdíjkassza, egészségpénztár) kitisztultak, ennek pozitív hozadéka pedig többek közt megteremtette az adócsökkentés finanszírozását is – mondta Giró-Szász, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet: az egykulcsos adó nyomán eddig több mint 1500 milliárd forintnyi korábban elvont adó is az állampolgároknál maradt.

A mostani adóváltozás első lépése annak a demográfiai csomagnak is, amely nyár óta van a kormány előtt, és amelynek második üteme az extra gyed lehet, de felmerült a tandíjhitelek esetleges elengedése is, ha valaki egyetemi ideje alatt gyermeket vállal.  Mindezek az intézkedések azonban nem egy „választási költségvetés” részei, a büdzsé továbbra is nagyon feszes, és a kormány szigorúan kitart amellett, hogy csak akkor lépi meg őket, ha az anyagi hátteret, a fedezetet is megteremtette – hangsúlyozta Giró-Szász András a Ma reggelben.

A rezsicsökkentésről szólva a szóvivő emlékeztetett rá: a parlament elfogadta az újabb, november 1-jétől érvényes, 11,1 százalékos mérséklést, amely egész évre vetítve már 20 százalékos csökkentéssel egyenlő. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt egy évben vásárlóerő-paritáson mérve Európa legrosszabb helyéről mostanra a középmezőnybe tornáztuk fel magunkat, azaz megszűnt az a tarthatatlan ár-érték arány, amely Magyarországot korábban jellemezte, a végcél pedig nonprofit jellegűvé alakítani a közműszektort - hangsúlyozta a kormányszóvivő az M1 reggeli műsorában.