A magyar diplomácia irányítója elmondta: a miniszterek véleménycserét folytattak a november 28-29-én Vilniusban tartandó keleti partnerségi csúcstalálkozón képviselendő közös álláspontról. Továbbra is alapvető célkitűzés, hogy Vilniusban aláírják a megállapodást Ukrajnával, valamint parafálják a Grúziával és Moldovával később aláírandó megállapodást - közölte a miniszter. A keleti partnerségi program másik három országával - Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal és Örményországgal ilyen megállapodás nincs tervbe véve. Örményország - jegyezte meg Martonyi János - bejelentette, hogy csatlakozik a fehérorosz-orosz vámunióhoz, "ami politikailag és jogilag is lehetetlenné teszi azt, hogy vele szabadkereskedelmi megállapodást kössön az Európai Unió".
   
A magyar külügyminiszter megjegyezte: az ukrán megállapodás aláírásának kérdését illetően továbbra is fennáll az EU-tagállamok közt bizonyos nézeteltérés. Mindenki elismeri - mondta Martonyi -, hogy Ukrajna látványos és nagyon lényeges előrehaladást ért el a feltételek teljesítésében, ugyanakkor vannak olyan tagállamok, amelyek azt jelzik, hogy még további lépésekre van szükség. Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnök ügyéről a magyar miniszter elmondta: folyamatban vannak különböző kezdeményezések, és a felek "közel állnak már a megoldáshoz". Hogy az megszületik-e, a következő hetek, napok kérdése lesz - tette hozzá. Martonyi János hangsúlyozta: a tagállamoknak egy jelentős része, köztük a közép-európai országcsoport, azon belül Magyarország is azt emeli ki, hogy "az ukrán megállapodásnak alapvető stratégiai jelentősége van, történelmi lehetőségről van szó, és (...) nekünk ezt a lehetőséget most meg kell ragadnunk".
   
A magyar álláspont fontos elemeként említette a miniszter azt is, hogy az Ukrajnával kötendő megállapodás aláírása nem ellentétes az orosz érdekekkel. Martonyi szerint ugyanis a következő nagyon fontos lépés az Oroszországgal való érdemi tárgyalások folytatása és az együttműködés megvalósítása lesz, "annak érdekében, hogy létrejöjjön az a bizonyos nagy szabadkereskedelmi övezet, amely az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed". A magyar külügyminiszter szerint most valóban úgy tűnik, hogy van bizonyos érdekellentét Oroszország és az EU között, "de ezt az idő fel fogja oldani". Martonyi János ehhez hozzáfűzte: az is nagyon lényeges, hogy a keleti partnerekkel kötendő megállapodások alkalmazása érzékelhető gazdasági és politikai eredményeket hozzon, ellenkező esetben "az egész keleti partnerség ügye veszélybe kerül".  "Már most el kell azon gondolkodni, hogy mi lesz Vilnius után" - mondta, és utalt arra, hogy a tényleges eredmények közé tartozhat a vízumliberalizáció fokozatos megvalósítása, illetve az energetikai együttműködés.
   
Az EU külügyminiszteri tanácskozásának egyéb témáit illetően Martonyi János kiemelte: az unió szerint a szíriai konfliktusra politikai megoldást kell találni, és annak ügyét a Genf-2 konferencián kell előre lendíteni. Fontos, hogy a mérsékelt ellenzéki erők részt vegyenek ezen a konferencián - hangsúlyozta. Szó volt a luxembourgi ülésen Egyiptomról is. Mint Martonyi János elmondta, Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője beszámolt azokról a helyszíni tapasztalatairól, miszerint a jelenlegi egyiptomi vezetést a közvélemény nagy része támogatja, miközben van egy sor olyan fejlemény - például a jogállami garanciákat nélkülöző tömeges letartóztatások -, amivel az EU nem érthet egyet. A magyar diplomácia - tette hozzá a külügyminiszter - a tanácskozáson felemelte a hangját annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelő védelmet Egyiptomban a keresztények számára. Ezen a reggelen is történt egy sajnálatos keresztényellenes merénylet - mondta Martonyi János.