– Tulajdonképpen mi történt? Az Európai Bizottság csupán kérdéseket tett fel, mint ahogy azt a baloldal állítja, vagy valóban támadja a rezsicsökkentést?

– A kérdés tartalma azt igazolja, hogy valóban aggályokat fogalmaztak meg a rezsicsökkentéssel kapcsolatosan. Emellett a bizottság illetékes biztosának szóvivője egy sajtótájékoztatón egyértelművé tette azt is, hogy a hatósági árat nem részesítik előnyben, és minden ilyen esetben vizsgálják, hogy a bizottság felléphet-e vagy sem. Ez önmagában elegendő ok arra, hogy a magyar országgyűlés egyértelművé tegye: a közszolgáltatások árának meghatározásával kapcsolatosan nincs közösségi jogi hatáskör. Tehát érdemes egyértelművé tenni, hogy ebben a kérdésben a magyar országgyűlés dönthet.

– Ha nincs közösségi jogi hatáskör, akkor milyen alapon szeretne a testület beleszólni az árak kialakításába? Hatósági ár ráadásul eddig is volt, ez egy sok-sok évre visszanyúló gyakorlat a közműszolgáltatások terén. Csak annak mértéke volt más.

– Igen, ez hosszú évekre visszanyúló gyakorlat, ráadásul valamilyen formában, nem egyforma mértékben és nem is ugyanazon a területen, de a közszolgáltatások területén, 18 uniós tagállam érvényesít valamilyen hatósági árazást. Van ahol ez a magyarhoz hasonló, van ahol kisebb mértékű. Az pedig, hogy a közösségi jog mire biztosít lehetőséget a bizottságnak és mire nem, minden kérdésben állandó viták tárgya. Mi úgy gondoljuk, hogy itt semmilyen alapja nincs a fellépésnek. Szerintünk viszont azt jó előre és egyértelműen jelezni kell a bizottságnak, hogy ezekben a kérdésekben a magyar országgyűlés nem tud és nem is akar kompromisszumot kötni. Ehhez ez a politikai nyilatkozat alkalmas forma. Az a nagy többség pedig, amivel az országgyűlés elfogadta, még inkább egyértelművé teszi az üzenetet. Az LMP és az MSZP nem vett részt a szavazáson, így a szavazásban résztvevők több mint 90 százaléka támogatta a határozatot.

– Az Európai Bizottságot érdekli, meghatja, hogy született egy ilyen politikai nyilatkozat? Hogy két és fél millió állampolgár aláírta a rezsicsökkentés támogatásáról szóló kérdőívet?

– Nyilván az Európai Bizottság is egyfajta politikai elkötelezettség demonstrálását látja ebben a kérdésben, és az Európai Bizottság egy konfliktusokat elkerülni kívánó szervezet. Az elmúlt években több hasonló jellegű vita volt. A telekommunikációs cégekre kivetett adó miatt indított kötelezettségszegési eljárást például – amely már bírósági szakban volt – vissza kellett vonnia a bizottságnak, mert egy ugyanilyen ügyben Franciaország javára döntött a bíróság. Tehát ezek a viták nem minden esetben járnak a bizottság győzelmével, sőt legalább annyi esetben nyer egy tagállam, mint amennyiszer ez fordítva előfordul. A konkrét esetben úgy gondoljuk, jobb ha a testületet távol tudjuk tartani a kötelezettségszegési eljárástól.

– Említette az előbb, hogy a bíróság hozott egy olyan ítéletet – mert Franciaország esetében is így tett –, ami a mi javunkra döntötte el a dolgokat. De ott volt egy erősebb hatalom, Franciaország. Azt viszont tudjuk, hogy Franciaországnak az már egyáltalán nem esett jól, hogy az Erzsébet-utalvány bevezetésével kiszorult a kafetériapiacról. Most pedig fennáll annak a veszélye, hogy kevesebb profitot tud kivinni Magyarországról, hiszen több francia cég is érdekelt például a vízközművekben. Ebben az esetben mi várható? Szükséges hogy legyen mellettünk egy erős hatalom? Illetve 18 tagállamot említett hogy hatósági árat alkalmaz, akkor mind a 18 tagállamnál vizsgálják majd ezeket a dolgokat?

– Éppen ez az, ami szerintem leginkább lehetőséget ad a magyar diplomáciának, a magyar kormánynak az érdekérvényesítésre, hogy ez egy európai gyakorlat. Elvileg nem lenne szabad, hogy jogi kérdéseknél az számítson, hogy ki melyik oldalon áll, de a bizottság gyakorlatából tudjuk, hogy természetesen van annak jelentősége, hogy csak egy-két kisebb vagy közepes állam érintett valamilyen kérdésben, vagy pedig nagyobb államok is szerepet kapnak benne.

– Tehát nem mindegy, hogy ki áll ebben a csoportban?

– Igen, sajnos erről van szó. Emellett a rezsicsökkentés nagyon komoly érdeksérelmeket okozott külföldi cégeknek, köztük franciáknak is, de ez nem változtat azon, hogy a hatósági ár megállapításához való jog az számtalan más európai uniós országnak is érdeke. Tehát, ha ezen a területen egyfajta liberalizáció következne be, az nagyon sok nyugati kormány bukásával járhatna együtt. Ezért bízhatunk abban, hogy más erős szövetségeseink is lesznek. Egyébként pedig Közép-Európában a V4-ek találkozóján ez a fajta együttműködés és egymás kölcsönös támogatása létrejött.

– Abban, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban is érdeklődik az Európai Bizottság, van szerepe annak, hogy hamarosan európai parlamenti választások jönnek? És ki kell szolgálni bizonyos érdekeket?

– Szerintem ennek kisebb a szerepe, mert az Európai Bizottság általában akár a nemzeti, akár az európai választásokhoz közeledve, igyekszik kevésbé aktív szerepet játszani. Inkább azzal lehet számolni, hogy az eljárások nagy részével megvárja, hogy túl legyünk a magyar, illetve az európai parlamenti választásokon. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy-egy ügyben akár erősebb eszközökkel is éljen a Bizottság, mint amilyen a kötelezettségszegési eljárás megnyitása.

– Térjünk át a bajai videó ügyére, amelyről egy biztosan kiderült: hogy hamis. Azt még kutatja a rendőrség, hogy valóban az MSZP egyik politikusa áll-e a háttérben. Először arról volt szó, hogy Király György, a sporttagozat alelnöke vette át a CD-t, most reggelre meg már arról van szó, hogy ő rendelhette meg. Tehát percről percre változnak a dolgok. Ez beleillik abba a forgatókönyvbe, amelyet a Bildelberg-konferencián állítólagosan Viviane Reding mondott? Nevezetesen, hogy állandóan azt fogják elültetni a nagy nyilvánosságban, hogy a Fidesz csal, hogy megfélemlít mindenkit, hogy megvesz mindenkit, és ezáltal a választások legitimitását akarják gyengíteni.

– A Bieldelberg-konferencián állítólagosan elhangzottaktól teljesen függetlenül látjuk hónapok óta, hogy a baloldali ellenzék, ha a választásokat nem tudja megnyerni, akkor szeretné botrányba fullasztani. És nyilvánvalóan ez az akció is ebbe a körbe illeszkedik, hiszen két dolgot tudunk biztosan. Az egyik, hogy ez a video egy olyan hamisítvány, amely a választásokat követően készült. A másik pedig, hogy a Magyar Szocialista Párt székházába vitték, és ott vették át. Úgy gondolom, az a tény, hogy egy ellenzéki párt belekeveredik egy bizonyítékhamisítási ügybe, ráadásul ezzel kapcsolatosan valótlanságot állít, jól bizonyítja, hogy abban érdekelt, hogy kétségeket ébresszen a választások korrektségével, tisztaságával szemben. Az eddigi tapasztalatok alapján ha van arra lehetőség, hogy egy elvesztett választás legitimitását így kérdőjelezzék meg, akkor ezzel a szocialisták élni fognak.