Mi is ez az Európa?címmel nemzetközi konferenciát szerveztek pénteken a Fidesz és a KDNP Európa parlamenti képviselőinek részvételével Budapesten. A rendezvény főszervezője és előadója Schöpflin György néppárti EP-képviselő volt, aki korábban Nagy- Britanniában politológusként a nacionalizmuskutatás professzoraként tanított.

A politológus a 180 perc keddi adásában azt mondta, az Európai Unióban van egy birodalmi fejlődés irányába vivő áramlat, amelynek képviselői szerint, amit Brüsszel mond, azt teljesíteni kell. Ezzel nagyon nehéz vitatkozni, mert az EU-s intézményrendszernek igazából nincs politikai arculata. Az átlag európai állampolgár nem tudja kikezdeni Brüsszelt, mert nincs politikai felület, ahol szembe tud nézni az EU központjával – tette hozzá.

Schöpflin György szerint az európai intézményrendszer túlságosan összetett ahhoz, hogy meg lehetne nevezni néhány embert, aki úgymond „megnyomja a gombot”. Inkább arról van szó, hogy vannak alapfeltételezések, amelyeket az uniós bürokraták, az EU-biztosok közösnek tekintenek, és úgy vélik, hogy ami eltér, az deviáns.

Ez a szemlélet jellemezte az EU központja és Magyarország viszonyát is az elmúlt években. Ha egy tagállami kormány szerintük más úton halad, azt nem nézik jó szemmel, és megpróbálják „jó útra téríteni” – fogalmazott. A politológus szerint minden hatalmi rendszer uniformizálni szeretné a társadalmat, abból kiindulva, hogy könnyebb uralkodni, ha mindenki egyformán gondolkodik. Ugyanakkor a monokultúra nagyon veszélyes és antidemokratikus – hangsúlyozta.

A néppárti képviselő szerint azonban most egyelőre vége az Európai Bizottság és a Magyarország közötti huzavonának, aminek oka, hogy Brüsszel belefáradt a vitába. A konfliktust részben a sajtóban Magyarországról – például a negyedik alkotmánymódosításról, a médiatörvényről vagy az egyháztörvényről – megjelent tudósítások élezik.

A médiában ugyanis radikálisan leegyszerűsített formában tálalják a magyarországi változásokat, az Európai Bizottság tagjai pedig ezeket olvasva elszörnyednek. Schöpflin György példaként említette, hogy Magyarország már februárban átküldte a negyedik alkotmánymódosítás szövegét, amelyre csak akkor reagált Brüsszel, amikor a sajtó, illetve a baloldali politikai elit felkapta. Abban a pillanatban azonban, amikor komolyan megvizsgálták, azt mondták, hogy néhány helyen valóban elfogadhatatlan a módosítás, de nagyrészt nincs vele bajuk.

Különféle politikai erők létrehoztak egy politikai mezőt, amely a szövegek részletes uniós tanulmányozásáig Magyarország ellen irányult. Az alapjogok magyarországi helyzetével fogalkozó Tavares-jelentés is idetartozik, de aztán a többi politikai erő igazából cserbenhagyta a magyarországi fejlemények irányát az uniós alapértékektől eltávolodónak kimondó portugál EP-képviselőt. A zöldpárti Rui Tavares így ma már egy harmadlagos politikai figura – tette hozzá a politológus.

Schöpflin György szerint a technokrata és az emberi jogok Európája mellett létezik a kölcsönös tisztelet Európája is, ám lehet, hogy most ez a leggyengébb, mert az előző kettő "ellepte" a másfajta szemléleteket.  Manapság nagyon háttérbe szorult a kereszténydemokrata gondolkodás, miközben gyengült, talán meg is szűnt a különböző oldalak – szociáldemokrata, liberális, konzervatív – közötti párbeszéd. „A liberális hegemónia nem akar odafigyelni arra, hogy a nem liberálisok hogyan gondolkodnak, mert elítéli őket” – fogalmazott a néppárti képviselő.

Schöpflin György arra is kitért, hogy a kisebb államok érdekeik érvényesítését a hasonló országokkal való összefogástól remélhetik, ilyen együttműködés a visegrádi négyeké. „A lengyelek, csehek, szlovákok és mi, együttesen jelentünk valamit Brüsszelben” – mondta a politológus a Kossuth Rádió műsorában.