"Az EU kiindulópontja volt, hogy a legvonzóbb ajánlatokat tegye az érintett hat állam - Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, Belarusz, Moldova, Ukrajna - számára, azonban az EU által tett ajánlatok mára már nem annyira vonzóak. Világossá vált ugyanis, hogy Oroszország bármilyen szorosabb kapcsolat létrejöttét megakadályozza az EU és a Keleti Partnerség országai között" - figyelmeztetett Schöpflin.

A fideszes EP-képviselő kiemelte, hogy Oroszország mind a mai napig előnnyel bír a térségben. "Moszkva igen könnyen újra kiépítheti összeköttetéseit, különösképpen az egykori nomenklatúrára, a KGB hálózatokra és a gazdasági kapcsolatokra támaszkodva" – mutatott rá Schöpflin.

Természetesen a játszma koránt sincs eldöntve, hiszen a hat állam közül egyik sem viselné szívesen azt a bizonyos moszkvai rövid pórázt, és az EU ajánlatát választva inkább saját bizonytalan függetlenségük megtartására törekednének. A néppárti politikus szerint azonban tovább árnyalja a helyzetet, hogy a Keleti Partnerség országainak az EU komplex szabályozása sem teljes mértékben elfogadható, beleértve a koppenhágai kritériumokat is.

"A tétek magasak, és a kérdés, hogy a hat állam Oroszországhoz vagy az EU-hoz fog-e kötődni, vagy a kettő között billegni, továbbra is nyitott” - figyelmeztetett Schöpflin. "Azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy az elkövetkezendő időszak inkább az ide-oda billegésről és manőverezésről fog szólni" - zárta érvelését a fideszes EP-képviselő.