Közép-európai évet hirdetett 2013-ra a magyar diplomáciában a Külügyminisztérium, ugyanis ebben az évben Magyarország áll a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) élén, továbbá júliustól egy éven át a visegrádi országok (V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) csoportját is vezeti.
   
Jövő szerdán és csütörtökön ezért Magyarországon találkoznak a két csoport külügyi tárcavezetői. Szerdán a Jagelló-dinasztiát alapító Hedvig és Ulászló szobrát leplezik le Budapesten, majd csütörtökön a Gödöllői Királyi Kastélyban tanácskoznak.
   
Ez alkalomból mások mellett Magyarországra érkezik Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa, Linas Linkevicius litván külügyminiszter - akinek országa tölti be jelenleg az EU soros elnöki posztját -, továbbá Ahmet Davutoglu török külügyminiszter és Victoria Nuland, az Egyesült Államok külügyi államtitkára is.
   
A Külügyminisztérium korábban azt közölte, hogy a közép-európai évet Magyarország arra szeretné felhasználni, hogy erősítse a tagállamok együttműködését, és ebben minden szomszédjára partnerként számít. Az év meghatározó alapelve, hogy az értékekre épülő, nyílt párbeszéden alapuló külpolitika keretet teremt a történelmileg vitás kérdések rendezéséhez is. Magyarország célja, hogy meghatározó tényező legyen a közép-európai együttműködésben.
   
A KEK megalakulásának előzménye egy 1989-es olasz-osztrák-magyar-jugoszláv együttműködés, amelyet Olaszország kezdeményezett a szorosabb gazdasági, tudományos és kulturális kooperáció kialakításáért. A szervezetnek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül tíz tagja az Európai Uniónak.
   
A visegrádi együttműködés 1991-ben jött létre Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország részvételével, majd 1993-ban Csehszlovákia szétválásával négytagúvá vált.