Az államtitkár hétfőn részt vett az EUDRS-ben tevékenykedő országok külügyminisztereinek bukaresti tanácskozásán, ahol ebből az alkalomból az EU érintett regionális fejlesztési miniszterei is összegyűltek. Győri Enikő elmondta, hogy Magyarország belefoglalta már az uniós költségvetésbe ezeket a Duna-projekteket, és arra próbált ösztönözni minden résztvevőt, hogy ők is tegyék meg.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország 2011 első felében, a soros EU-elnökség idején arra törekedett, legyen kész a Duna-régióra vonatkozó keret, amit később meg lehet tölteni tartalommal. Ez zajlik azóta is - mondta, és felidézte, hogy Magyarország az árvízvédelem és a vízminőség területeit koordinálja.
Kifejtette: a júniusi árvízben mindenki megtanulta, hogy fel kell készülni, és meg kell előzni az ilyen katasztrófákat. Hozzátette: Magyarország sikeresen oldotta meg ezt a kihívást, hiszen emberéletben nem esett kár.
Rámutatott: az árvíz a legjobb példa arra, hogy a Duna Régió Stratégia országainak együtt kell működniük, és figyelőrendszert kell létrehozniuk, ami segíti kölcsönös tájékoztatásukat arról, hogy hol, milyen baj történt, és ez hogyan érintheti a szomszédos országokat.
Közölte: már elkészült egy magyar-ukrán Felső Tisza-vidéki árvízvédelmi projekt, ami négy ország polgárainak az életét fogja megkönnyíteni. Hozzátette: minél több ehhez hasonló konkrét lépést kell tenni, hiszen csak így van értelme a Duna-stratégiának.
Az államtitkár elmondta: a fórumon kifejtette, hogy a természeti és az ipari katasztrófák esetében az egyetlen megoldás az összefogás. "Nem lehet egymást veszélyeztetni, nem lehet veszélyes technológiákat használni, a megelőzésre, a felkészültségre, nem pedig a kármentésre kell koncentrálnunk" - mondta Győri Enikő.