Az átfogó tudásbázis a közigazgatási és vállalati IT-vezetők, fejlesztők, rendszergazdák és felhasználók számára is könnyen hozzáférhető formában tartalmaz információkat. A vezetők és fejlesztők számára főként a témával kapcsolatos gazdasági és jogi aspektusok, a rendszergazdák és felhasználók számára pedig a felhasználhatósággal, tapasztalatokkal, biztonsággal kapcsolatos elemzések és gyakorlatias leírások nyújtanak segítséget. A központ által összeállított tankönyvek és tanulmánykötetek szakaszai, fejezetei különálló dokumentumokként kerülnek fel a honlapra, így minden érdeklődő közvetlenül kiválaszthatja a neki leginkább érdekes tartalmat.
A tudásbázisban helyet kaptak olyan régebbi hazai tanulmányok, melyek a szabad szoftverek felhasználhatóságával foglalkoztak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által életre hívott MNy2 projekt által összegyűjtött fontosabb anyagok és néhány – a központ által a kutatás során felhasznált, a téma szempontjából fontosnak vélt – idegen nyelvű tanulmány és cikk is.
A tudásbázis létrehozásakor a munka alapvetően két részből állt, és ebben az irányban folyik tovább. Egyrészt a kompetencia központ igyekezett a lehető legtöbb publikus hazai és nemzetközi, sikeres és sikertelen bevezetést megvizsgálni, hogy a hazai informatikai döntéshozók és szakemberek képet kaphassanak arról, hogy hol és milyen eredménnyel zajlottak, zajlanak hasonló projektek. A tudásbázis másik része azon témakörök alapos körüljárása, melyek az érintettek, a vezetők, adminisztrátorok, fejlesztők és felhasználók számára fontosak lehetnek.
A szabad szoftverek a hazai gazdaságot erősítik, hisz hazai, minőségi munkahelyeken dolgozó szakemberek vezetik majd be, ők nyújtják hozzá az oktatási, támogatási, továbbfejlesztési szolgáltatásokat és ez az államnak és a polgároknak is lényegesen jobban megéri, mint a tulajdonosi szoftverek használata.
A közigazgatás számos helyen jelentős költségmegtakarítást tud elérni a szabad szoftverek nagyobb arányú használatával. Az egyik leginkább fontos tulajdonságuk a szabad szoftvereknek, hogy a nyílt adattárolási formátumoknak köszönhetően lehetővé teszik, hogy a közigazgatás hatékonyabban tudja használni az adatvagyonát, valamint a nyílt szabványoknak köszönhetően növelhetik a közigazgatási informatikai rendszerek interoperabilitási képességét.