Az ünnep alkalmából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Bibliát magyar nyelvre fordító református lelkészről elnevezett Károli Gáspár-díjat a minisztérium épületében adja át, illetve köszönti az elismerésben részesülteket.
   
A MEÖT központi rendezvényén ünnepi beszédet tart Pásztor Zoltán, a Magyarországi Metodista Egyház országos laikus vezetője, imádságot Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke mond.
   
A Debreceni Református Nagytemplomban ünnepi istentiszteleten ifj. Hafenscher Károly, az MEE zsinatának lelkészi elnöke hirdet igét, előadást tart Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára. A szertartáson részt vesznek a református, az evangélikus és a baptista gyülekezetek lelkipásztorai, illetve az Egyesített Protestáns Kórus. Az istentisztelet után a részvevők elhelyezik a megemlékezés koszorúit a gályarabok emlékműve előtt. Az ünnepélyes alkalmon részt vesz Gajus Scheltema, Hollandia budapesti nagykövete.
   
A reformáció hónapja október, amelynek utolsó napján, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tételeivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen is tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására.
   
X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a Kálvin János vezette irányzat a református felekezet alapja.
   
Magyarországon 1939-ben rendezett első alkalommal protestáns napokat a református és az evangélikus egyház. A hagyományt 1993-ban újították fel, az eseménysorozatba azóta a MEÖT más tagegyházai is bekapcsolódtak. Az ökumenikus tanács a korábbi években meghirdetett országos protestáns napok kiterjesztéseként hirdette meg a reformáció hónapját.
   
A MEÖT 1943-ban alakult, tagegyházai között található a magyarországi református, evangélikus, baptista, metodista, anglikán és pünkösdi egyház, valamint öt ortodox egyházi szervezet. A tanács munkájában számos egyház, egyházi szervezet megfigyelő státussal vesz részt, köztük a katolikus és az unitárius egyház.