A kormányfő Pál apostolt idézve hangsúlyozta, jobb adni, mint kapni. Az egyházaknak juttatott minden támogatás az utolsó fillérig a magyar embereknek juttatott pénz és támogatás, mert ebből a pénzből az egyházi iskolákban tudás lesz, a szociális intézményekben pedig gondoskodó szeretet – emelte ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök felidézte, amikor 1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte 95 tételét a kapura, akkor Európa egy rendkívüli mély morális és pénzügyi válságtól szenvedett, nem túlzás azt mondani, hogy a kontinens akkor a deformáció útjára lépett. Luther azt vallotta, kész vitába szállni az őt körülvevő világgal. Tettével talán azt is üzente: a kereszténység és Európa csak akkor menthető meg, ha vissza tud térni a gyökereihez, ami azt jelenti, hogy felismeri, hogy nem pénz és az anyagi javak, hanem egyedül hit által és Isten kegyelméből üdvözülhet – fogalmazott a kormányfő. Megjegyezte: ha Luther ma is köztünk lenne, lehet, hogy most is kiszögezné tételeit a vártemplom kapujára, mert Európa ma is deformációtól szenved. A miniszterelnök szerint ezek a deformációs tünetek kísértetiesen hasonlítanak az 1571-es európai állapotokéhoz.

500 éve egy fontos pillanatához érkezett az európai kontinens, a megújuláséhoz. A kormányfő meggyőződése, hogy a kontinens akkori világhatalmi, gazdasági pozíciói leginkább annak köszönhetőek, hogy Európa akkor a megújulásból fakadó értékrendszerre épült. Európa az akkori megújulásnak köszönheti, hogy ma még mindig a világ sikeres kontinensei között jegyezhetik – fűzte hozzá. Európa akkor indult el a diadal útjára, amikor Luthertől megtanulta, hogy a munkára úgy tekintsen, mint Istentől kapott hivatásra – hangsúlyozta Orbán Viktor. Emlékeztetett, vannak időszakok, amikor megfeledkezünk erről a lutheri tanításról, és munka nélkül képzeljük el a kontinens életét. Ez a mai bajok végső oka és gyökere – szögezte le.

Orbán Viktor aláhúzta, a magyar nemzet mindig akkor volt erős és büszke, amikor az állam és az egyház között jó kapcsolat állt fenn. Nem emlékszünk olyan sikeres magyar történelmi korszakra, amikor az egyház és az állam kapcsolata rossz lett volna; minden sikeres korszakban ez az együttműködés, kapcsolat virágzott és erős volt – fűzte hozzá. A kormányfő szerint ez valószínűleg azért volt így, mert az állam ezekben a korszakokban elismerte, hogy az egyházak - azon túl, hogy a vallási életet szervezik – fontos szerepet játszanak a kultúra terjesztésében, az ifjúság nevelésében, a szegények és elesettek megsegítésében és a betegek gyógyításában.

A miniszterelnök szerint a világon valószínűleg az egyházak rendelkeznek a legnagyobb tudással arról, hogyan kell valódi és erős közösségeket felépíteni. Felidézte, hazánk alaptörvénye ma már úgy kezdődik: Isten, áldd meg a magyart! Alkotmányunk elismeri a kereszténységség nemzetmegtartó szerepét, és elismeri keresztény kulturális gyökereinket – fűzte hozzá. Orbán Viktor szerint ebből az következik, hogy a mindenkori magyar államnak azon kell dolgoznia, hogy miközben tiszteletben tartja az állam és egyház különválasztását, a közjó és közösségi célok érdekében erősíti az egyházzal való együttműködését is.

Az állam elismeri a Magyarországi Evangélikus Egyház nemzetünk történelmében, szabadságküzdelmeiben, a magyarországi nemzetiségek nyelvének és kultúrájának fenntartásában, valamint nemzeti identitásunk megőrzésében betöltött szerepét – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy ma az evengélikusok 72 oktatási intézményt tartanak fenn, 17 ezer fiatalt nevelnek bennük, és 35 szociális intézményt működtetnek, ezekben ötezer embernek segítenek. Köszönet érte – tette hozzá.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a megállapodás arról szól, hogy az evangélikus egyház közösségi szolgálatában kiemelkedő szerepet betöltő épületek 2017-re, az 500. évfordulóra megújuljanak. Ez a megállapodás nem lezár, hanem megnyit egy nagyobb sorozatot – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán Viktor a megállapodás kapcsán külön köszönetét fejezte ki Kara Ákos országgyűlési képviselőnek.

Hiszem, hogy a mai megállapodás hozzájárul ahhoz, hogy keresztény hagyományaink alapján Önökkel és a többi történelmi egyházzal együttműködve megújítsuk Magyarországot és Európát. Soli Deo gloria – zárta beszédét Orbán Viktor.

Gáncs Péter: 2017-re bővülhet két evangélikus épületegyüttes

Jelentős kormányzati támogatással megvalósulhat a győri és a budapesti Insula Lutherana épületegyüttesek fejlesztése 2017-re, a reformáció 500. évfordulójára - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke a kormány és az MEE közötti megállapodás aláírása alkalmából tartott ünnepségen csütörtökön Budapesten. A megállapodást Orbán Viktor kormányfő és Gáncs Péter írta alá. Az evangélikus elnök-püspök elmondta, a beruházás Győrött a többi között új óvoda, kollégium és tornacsarnok építését és a szeretetház bővítését jelenti. Gáncs Péter hozzátette, hogy a Deák téri "lutheránus szigeten" komplex evangélikus kulturális központot alakítanak ki, kiállító- és előadótermekkel. "Jó eséllyel a Deák téri Insula Lutherana a belváros egyszerre régi és új, turisztikailag is vonzó arca, látogatóhelye lesz" - mondta.
   
Az evangélikus elnök-püspök szólt arról, a megállapodás célja, "hogy az állam és egyház elválasztásának elvét megvalósítva, de azt meghaladva, a közösségi célok érdekében történő együttműködés útját válasszuk". A kormányzatnak megköszönve a "születésnapi ajándékot", annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a beruházás nem csak az evangélikus egyházat gyarapítja majd, "a lutheránus szigetek, közösségek ugyanis olyan nyitott kikötők, ahol bárki partra szállhat, helyet találhat, aki lelkileg, szellemileg töltődni, gazdagodni kíván".

A reformáció ünnepén, az evangélikus egyház születésnapján szerinte a reformációnak ma is aktuális az örömüzenete, ami abban foglalható össze, hogy "visszatalálhatunk az éltető, tápláló gyökerekhez, a teljes, boldog élet forrásához". Ennek érdekében lépett fel 1517. október 31-én Wittenbergben Luther Márton, akit Margot Kässmann, a 2017-es reformációi jubileum jószolgálati nagykövete szellemesen "reformkatolikusnak" nevez - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a reformáció visszaadta az embereknek többek között a munka, a család, az anyanyelv, az oktatás, a kultúra, a szabadság értékét és becsületét. A reformáció egyházai ezekről az értékekről szeretnének tanúskodni mindenkinek és mindenkiért - jelentette ki.
   
A kormány és az evangélikus egyház közötti megállapodás 5 milliárd forintos támogatást biztosít a felekezetnek. Ebből 4,7 milliárdot a győri épületegyüttesre, 300 milliót pedig a Deák téri épület átalakítására fordítanak. Az eseményen megjelent Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is.

Cikk:	A reformáció emléknapja: megalakult az emlékbizottság a kormányfő vezetésével
Cikk:	Országszerte ünnepségek a reformáció emléknapján