Az emlékhely átadásánál felidézte, hogy 1950. június 23-án egyetlen éjszaka az ország nyugati és déli határsávjából 2500 családot, hozzávetőleg 8000 embert hurcoltak el, telepítettek ki a Hortobágyon lévő szigorúan őrzött munkatáborba, ahol bírósági eljárás nélkül tartották fogva és dolgoztatták őket.
   
Szavai szerint a deportálásoknál sok esetben csak az anyagi haszonszerzés motiválta a hatalom akkori birtokosait, akik osztoztak a kitelepítettek vagyonán, sokan közülük még 1990-ben azokban a lakásokban laktak, és azokat a bútorokat használták, amelyeket a kitelepítettektől koboztak el.
   
A szocialista demokrácia valamennyi "vadhajtása" tapasztalható volt

Az Országgyűlés alelnöke beszédében úgy fogalmazott: az úgynevezett szocialista demokrácia valamennyi "vadhajtása" és visszaélése tapasztalható volt ezekben az emberi jogokat súlyosan sértő döntésekben.
   
Szavai szerint általában nem is a szocialista bíróság, hanem a pártállam valamelyik szerve vagy maga az állampárt döntött a deportálásról, amely teljes vagyonelkobzást jelentett, sokszor az egész családot érintette. A kitelepítetteknek a munkatáborokból való szabadulásuk után is hosszú évtizedekig megbélyegzetten, méltatlanul mellőzötten, anyagi és erkölcsi hátrányokat elszenvedve kellett élniük.
   
Az Orbán-kormány emelte, a balliberálisok csökkentették a járandóságot

Emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormány járadékkal egészítette ki a volt foglyok nyugellátását, amely évről- évre az infláció mértékével emelkedhetett, majd a szocialista-szabad demokrata kormányzat arra hivatkozva, hogy az nem nyugdíj, beszüntette a járandóság inflációkövető emelését.
   
A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány visszaállította a kiegészítő járandóság emelésének korábbi rendszerét, és kárpótolta a volt internáltakat a szocialista kormányok alatt megvont emelések miatt - mondta.
   
Már hét emlékhely örökíti meg az Őrségben az egykori kitelepítettek emlékét 

Róka Zsuzsanna, az Őrségi Kitelepítéseket Kutató Egyesület elnöke az MTI-nek a megemlékezés helyszínén elmondta: a kényszermunkatáborok feloszlatásának 60. évfordulójára emlékeztek a rendezvénnyel. A szalafőivel együtt már hét emlékhely örökíti meg az Őrségben az egykori kitelepítettek emlékét - mondta.
   
A megemlékezést követően a község kultúrházában könyvbemutatót tartottak, amelyen Bíró Friderika és a napokban elhunyt Für Lajos Búcsú a parasztságtól című könyvét ajánlották az olvasóközönség figyelmébe. A könyvbemutatón Bíró Friderika is részt vett.