A francia politikus hétfőn találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel, és Hölvényi Györggyel, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárával, Győri Enikő uniós ügyekért felelős külügyi államtitkárral és Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével is. Másnap Malosse diákokkal folytat majd eszmecserét arról, hogy mit jelent a fiatalok számára európainak lenni, megemlékezik az 1956-os forradalomról a Terror Háza Múzeumban, valamint fiatal, magyar vállalkozókkal is találkozik. Henri Malosse szerdán utazik el Magyarországról miután nemzetközi kapcsolatokat, európai jogot és kommunikációt tanító egyetemi tanárokkal és oktatókkal is találkozik.
    
Henri Malosse szombaton úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy megválasztása óta az a célja, hogy az európai intézmények új arcát mutassa meg, az európai identitás és értékek mentén, és éppen ezért keresi fel a tagállamokat, ahol nem csak a vezető politikusokkal akar találkozni.
    
"A célom az, hogy meghallgassam az embereket, ahelyett, hogy előítéletekkel érkeznék, vagy kioktatnám őket" - tudatta Malosse az MTI-vel.
    
A politikus közölte azt is, hogy több oka is van annak, hogy ez alkalommal Magyarországot választotta úti célul. Mint mondta, az elmúlt időszakban uniós vezető alig látogatott Magyarországra, amit "indokolatlan kiközösítésnek" tart, szeretne tisztelegni 1956 hősei előtt, valamint nagyon érdeklik azok a nem szokványos megoldások, amelyek szerinte lehetővé tették a 2008-2009-ben Görögországhoz hasonló helyzetben lévő Magyarország számára, hogy láthatólag a társadalmi kohézió fenntartásával zabolázza meg az államadósságot és a költségvetési hiányt.
    
"Különösen szeretném megérteni azokat a megoldásokat amelyeket Magyarország alkalmaz az energiaárak és -függőség, az ifjúsági munkanélküliség terén, a bankszektorban a magyar fogyasztók megvédése érdekében, a kisvállalkozások ösztönzésére a kiskereskedelemben, például a dohánytermékek és a gyógyszertárak esetében" - részletezte az MTI-nek Henri Malosse, aki közlése szerint igyekszik nem ideológiai alapon vagy arrogáns módon hozzáállni ezekhez a lépésekhez, hanem pragmatikus szempontok alapján vonja majd le a következtetéseket, hogy alkalmazhatóak-e ezek uniós szinten.
    
A francia politikus támogatja azt a kezdeményezést, miszerint el kellene választani a társadalmilag hasznos pénzügyi tevékenységeket a társadalmilag haszontalanoktól.
    
"Valóban ideje, hogy azokat támogassuk, amelyek fenntartható projekteket finanszíroznak és táplálják a reálgazdaságot. És miért is ne merjük megtiltani azokat, amelyek ártanak, és amelyek már olyan sok áldozat forrásai voltak?" - tette fel a kérdést Malosse. A francia politikus arra is keresi a választ, hogy a válság kezdete óta milyen tanulságokkal szolgált a gyors nyereség utáni hajsza, amely szerinte számos európai ország gazdaságát süllyesztette a recesszióba, s amelyben kereskedők helyett algoritmusok hajtják végre a tranzakciókat akár a másodperc törtrésze alatt, és egy vállalkozás tőzsdei értékének semmi köze a cég tényleges helyzetéhez.
    
Az EGSZB vezetője úgy látja, hogy a fenntartható gazdasághoz vezető utat jelentő reformlehetőségeket a válságot előre nem látó közgazdászok mellett a hagyományostól eltérően gondolkodók is keresik. Malosse szerint folytatni kell az olyan hagyományostól eltérő gyakorlatokat is, "amelyek bizonyítottak a gyakorlatban, és olykor - mint Magyarországon - elősegítették a recesszióból való kilábalást és a foglalkoztatás fenntartását".
    
Henri Malosse az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság harmincadik elnöke, e tisztséget tavaly április óta tölti be. Az EGSZB akkor jött létre, amikor az Európai Gazdasági Közösség: 1957-ben a Római Szerződéssel hozták létre azzal a céllal, hogy tanácsadó szerepet töltsön be a közösségi döntéshozatalban. A munkavállalók, munkáltatók, civil szervezetek és más érdekcsoportok szempontjait hivatott megjeleníteni az uniós döntéshozatal során. A testület véleményét az uniós intézmények számos területen kötelesek kikérni.