"Orvosokra, mentőkre, ápolókra emlékezünk, akik képesek voltak hivatástudatukkal segíteni a másikon, olykor még azt sem nézve, melyik oldalon áll az az ember, aki megsérült" - mondta Lezsák Sándor, az egyesület elnöke, az Országgyűlés alelnöke. Felidézve az orosz tankok 1956 novemberi budapesti bevonulását, azt mondta: akkor érezte, hogy valami "szörnyűség" történik. "Ebben a szörnyűségben az orvosok, a mentők, az ápolók a hivatástudatukkal képesek voltak legyűrni a félelmet", ami szerinte igazán szabaddá tette őket - mondta.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a katonaorvosok sok ezer életet mentettek, "sok ezer apát és fiút adtak vissza családjuknak". Hozzátette: "katonaorvosaink ma is jelen vannak békefenntartó, missziós szolgálatot teljesítő egységeinkkel a világ feszültségekkel terhes pontjain". Különös, nehéz szolgálat a katonaorvosé, akinek ott kell életet mentenie, az életért harcolnia, ahol hivatásszerűen ontják ki egymás életét a front két oldalán ellenségként szemben álló hadseregek katonái - jegyezte meg az államtitkár. Mint mondta, a magyar katonaorvosok hivatásrendi megjelenése egybeesett 1848-49-ben a honvédsereg felállásával. A gyógyító személyzettel együtt a katonaorvosok szolgálatot teljesítettek az első és a második világháború harcterein, segélyhelyein, műtőkben és kórházakban egyaránt.

A hős magyar orvosok életmentő munkájának és hősi önfeláldozásának elismerése az 1942-ben felállított emlékmű, de immár jelképezi azoknak az orvosoknak a helytállását is, akik 1956 harcaiban a szovjet intervenció sebesültjeinek életét válogatás nélkül mentették - mondta az államtitkár. Beszédében megemlékezett Radó György ezredesről, a forradalmi bizottság elnökéről, aki a Központi Katonai Kórház parancsnoka volt, valamint Borbély Csaba orvos századosról is, aki 2011-ben afganisztáni missziós szolgálatában hunyt el szívinfarktusban.

Sántha Péterné, Józsefváros alpolgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: Horvay János szobrán "az önfeláldozás, a kötelességteljesítés, erkölcsileg felülmúlhatatlan kőbe dermedt pillanatát" lehet látni. Mint kiemelte, az orvosi hivatás nem csak munka, hanem "élet, hitvallás", amely mások szenvedéseinek enyhítését, a sebesültek reményének életben tartását, életük megmentését jelenti.

A józsefvárosi katonaorvosi emlékműnél Lezsák Sándor, Vargha Tamás és Sántha Péterné mellett koszorút helyezett el Grósz Andor, a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke és Zsiros Lajos, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ orvos-igazgatója, valamint több szervezet képviselői és magánemberek.