Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke jelezte: a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) helyzetbe hozásához szükséges lenne törvényileg kizárni az irreális árversenyt, az ugyanis a körbetartozásokat gerjeszti. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma a beruházások döntő része uniós vagy állami közforrásból valósul meg, így a közbeszerzéseknek is döntő szerepük van. Miklóssy Ferenc a kamarát konstruktív partnernek mondta a szabályozások előkészítésében, hiszen céljuk az, hogy a lobbi helyett a hatékony, az innovatív és termelékeny munka döntse el a közbeszerzések eredményeit.
Jánosi Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta, a folyamatosan változó szabályozással a hazai kkv-szektort úgy próbálják a közbeszerzéseken segíteni, hogy az eljárás "az EU felé is védhető legyen". A többnyire vállalkozókból álló mintegy nyolcvanfős hallgatóság figyelmébe ajánlotta a szabadon kialakított közbeszerzési eljárás lehetőségét. Ezt építési beruházásoknál 150 millió és 1,3 milliárd, áru- és szolgáltatásbeszerzésnél pedig 25 millió és 53 millió forint közötti összegek esetében lehet alkalmazni.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hirdetmény nélküli eljárások sok uniós projekt esetében nem alkalmazhatók, és fennáll a pályázati pénz utólagos elvesztésének kockázata. Azt javasolta a hirdetményt közzétevőknek, hogy lehetőleg helyi médiumokban jelentessék meg a felhívásaikat, így csökkenthető annak az esélye, hogy "a multik levadásszák" azokat.
Jánosi Andrea szólt arról is, hogy az irányelvi részekre bontás tilalmával - "ha jól alkalmazzuk" - július 1. óta még több eljárást tudnak az uniós helyett a nemzeti közbeszerzési szférába irányítani. A jogorvoslati díjakat - folytatta - azért emelték fel, mert "a jogászok részéről a jogorvoslatok benyújtása burjánzó üzletággá vált", a jövőben viszont azt szeretnék, ha csak a valóban komoly kifogások esetén alkalmaznák. Ezt szolgálta az a módosítás is, hogy csak az ajánlattételi határidőig legyen lehetőség jogorvoslatra.
Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke ismertette: tavaly a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeget osztottak szét közbeszerzéssel, ez valamivel az uniós átlag fölötti.
Az idén az év első nyolc hónapjában 2012 azonos időszakához képest 38,5 százalékkal több eredményes eljárás zárult le, és ezzel párhuzamosan azok értéke is nőtt. Az elmúlt évekhez hasonlóan a közbeszerzések nyertesei közt a legtöbb építési vállalkozás, az ajánlatkérők között pedig továbbra is a helyi önkormányzatok vezetnek.