Orbán Viktor aláhúzta, a nagy világátrendeződések velejárója, hogy a korábban érvényben lévő gazdasági, politikai és igen gyakran kulturális előfeltevések megkérdőjeleződnek. Emlékeztetett, a múlt században négy nagy átrendeződés volt, ahol ez bekövetkezett: az első világháború, a nagy világgazdasági válság, a második világháború és a kommunizmus összeomlása. A miniszterelnök elmondta, a magyar elemzés, és a kormány helyzetértékelése szerint jelenleg a mostani század első nagy átrendeződési korszakát éljük. Megkérdőjeleződött jó néhány országnak és régiónak a korábban elért világpolitikai pozíciója. Különösképpen megkérdőjeleződött Európa súlya és szerepe. Egy-két évtizedes távlatok azt mutatják, hogy nem egyszerűen változásokról, válságról, hanem egy világátrendeződésről van szó – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök felidézte, a csúcstalálkozókon az európai politikusok azzal szokták magukat vigasztalni, hogy a pénzügyi, reálgazdasági válság csak átmeneti, és a kontinens vissza tudja szerezni „szinte automatikusan” korábbi pozícióit. Orbán Viktor szerint hiba lenne kizárni annak a lehetőségét, hogy a jelenlegi európai helyzet nem egy átmeneti, hanem egy hosszabb történelmi időszak lesz, ha a dolgok így mennek tovább, miközben a velünk versengő más kontinensek ellépnek mellettünk. Annyival jobb a helyzet, hogy miután hazánk is része ennek a közösségnek - ha nem is döntő mértékben – de valamelyest rajtunk is múlik, hogy ez lesz-e Európa sorsa, vagy sem – fűzte hozzá. Megjegyezte, az USA szemmel láthatóan nem törődött bele abba, hogy a világelsőség pozícióját bármely területen is elveszítse, ezért vállalta a versenyt. Reményeink szerint az Egyesült Államok képes is lesz arra, hogy az egész nyugati civilizáció meghatározó erejeként sikereket mutasson fel a jövőben – hangsúlyozta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy meghirdettük azt a politikát, melyet a nagy nyugati országok már korábban megtettek, miszerint a nagy világgazdasági átrendeződés lehetőségét ki kell használni, ezért gazdasági nyitást hajtottak végre keleti irányba. Magyarország egy évtizedet elvesztett ezen a téren, de jobb későn, mint soha – tette hozzá. A kormányfő szerint a magyaroknak azért is fontos figyelni a világgazdasági változásokra, mert ha az elmúlt évszázadra gondolunk, akkor az ilyen átrendeződéseknek mi leginkább a levét ittuk meg. Ezért nagyon sokan - akik ma diaszpórában élnek – azért kerültek ki az anyaországból, mert a nagy világgazdasági és világpolitikai átrendeződéseket Magyarországnak nem sikerült épp bőrrel megúsznia – fejtette ki.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy az elmúlt 25-30 évben - egészen a legutóbbi időkig - egy nagyon egyszerű séma határozta meg a politikai gondolkodást: nem kell kitalálni, amit már mások kitaláltak, lényegében azt kell csinálni, mint a nyugati országok, mert ott sikeres a társadalmi és a gazdasági modell. Jól láthatóan elveszítette érvényét ez a gondolkodásmód, ha visszagondolunk a mostani világgazdasági, pénzügyi válság kezdetére, és látjuk azóta milyen helyben járást mutat a kontinens - tette hozzá. A kormányfő felhívta a figyelmet a tegnapi, európai bizottsági előrejelzésre, és azt mondta, ha megnézzük a fejlődési tendenciákat, akkor nem mondhatjuk azt, hogy nekünk azt kell csinálni, amit ők csinálnak.

Az átrendeződés kapcsán Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ha valaki elveszíti az eddigi intellektuális mankót, és egy váratlan helyzettel szembesül, akkor kétfajta módon reagálhat. Vannak, akik megijednek, sokan vannak ilyenek Magyarországon. A magyar szellemi életben is sok, szinte kétségbeesett írás olvasható, melyek már-már a realitást és a valóságot próbálják másképpen leírni annak érdekében, hogy ne kelljen beismerni, hogy ez a mankó kiesett. A másik lehetőség, hogy az ember nem ijed meg, hanem lehetőséget lát ahhoz, hogy elhagyhat korábbi sémákat és új utakat kereshet. A magyar kormány az utóbbi kategóriába tartozik – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő aláhúzta, ha elfogadjuk azt a három elvet, mely a nyugat-európai modellből és világból továbbra is érvényes, a jogállamiságot, a szabadságjogokat, a népképviseletet, akkor erre az alapra különböző épületeket lehet felhúzni. A magyar észjárás szerint mi felhúzhatunk az alapra egy másfajta gazdasági, kulturális, szociális és társadalmi rendszert is. Ehhez meg is van minden jogunk, Magyarország egy szabad ország – fejtette ki a miniszterelnök.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Európa két tekintetben adott fel valamit, ami saját lényegéhez tartozott: a kereszténységet és a munkára épülő gazdaságot. Ez együtt vezetett el a jelenlegi európai helyzethez. A magyar kormány látva ezt a helyzetet levonta a tanulságokat – tette hozzá. Orbán Viktor hangsúlyozta, az új magyar alaptörvény választ ad ezekre a problémákra, mert egyfelől elismeri hazánk keresztény hagyományait, és egyben világossá teszi azt is, hogy egy munkára épülő gazdasági rendszert kell felépíteni.

Orbán Viktor leszögezte: az elmúlt három évben sikerült olyan teljesítményt elérnie Magyarországnak, melyet az ellenfeleink is sikeresnek minősítettek az elmúlt hónapokban.  Természetesnek nevezte, ha a barátok sikeresnek látják mindazt, amit a kormány tesz, de a miniszterelnök szerint ha az ellenfelek is elismerik, az az igazi bizonyíték. Emlékeztetett, a saját önállóságunkért, gazdaságpolitikánkért, társadalom-építési elképzeléseinkért nagyon sok nemzetközi tényezővel kellett komoly vitákat folytatni, mint például az Európai Unióval, az Európai Parlamenttel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Mára azonban ezek az intézmények ugyan fogcsikorgatva, de kénytelenek leírni, hogy csökken az államadósság, 3 százalék alatt a költségvetés hiánya, és a következő években is nő a gazdaság. Az Európai Bizottság tegnapi jelentés kapcsán a kormányfő aláhúzta azt is, hogy Magyarország minden tekintetben jobban teljesít, mint az uniós átlag. Orbán Viktor szerint ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van, és ne lenne még tennivaló, de komoly siker, hogy a választott irány már az ellenfelek szemében is eredményre vezet. A miniszterelnök reméli, hogy az unió tegnap közölt hároméves előrejelzése lezár egy vitát, és ezután arról folyik majd a vita a magyar közéletben, hogy ezeken a stabilnak tekinthető alapokon milyen kisebb változásokkal kell folytatni a megkezdett munkát.

Orbán Viktor szerint sikeresen nyertünk meg küzdelmeket. Az IMF-nek hamarabb visszafizettük a pénzt, a bankokat bevontuk a közteherviselésbe, több mint 30 világcéggel kötött a kormány stratégiai megállapodást, miközben megadóztattuk, és bevontuk őket a közteherviselésbe – sorolta. 2010 óta azt mondhatjuk, hogy egy gyenge, kiszolgáltatott és veszélyeztetett országból egy, a maga útját járó erősebb, nagyobb elismerést kiérdemlő országgá váltunk – szögezte le. A kormányfő rámutatott a gazdasági siker és a nemzeti önbecsülés, öntudat összefüggésére is. Ha egy ország, egy nemzet, öntudatot akar erősíteni, elismertséget akar növelni, akkor gazdasági sikerekre is szükség van. Nagyon nehéz ugyanis úgy önbecsülést és nemzeti öntudatot erősíteni, hogy közben magyarázni kell, miért vagyunk gazdaságilag sikertelenek. Mennyivel könnyebb lesz úgy erősíteni az önbecsülést és az öntudatot, ha azt tudjuk mondani: Magyarországot meg lehet nézni, mert bár még nem Németország, de a fejlődési tendenciáit tekintve egyre-másra ér el sikereket. Ha minden igaz, akkor majd a régióban betöltött korábbi éllovas pozíciónkat egy-két éven belül vissza tudjuk nyerni – fogalmazott a miniszterelnök.

Biztató fejleménynek nevezte, hogy tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy egy fontos nemzetpolitikai kérdésben egyetértés legyen a meghatározó politikai szereplők között, példaként a kettős állampolgárságról szóló törvény nagyarányú elfogadását, vagy a székelyek megmozdulása melletti egységes kiállást említette a jelenlegi ciklusból kormányfő. Orbán Viktor szerint a nagy kérdésekben - mint például az alkotmány ügye, a gazdasági rendszer alapjai, vagy a közteherviselés elveiben - is létrejöhet majd egy ugyanilyen egyetértés.

A miniszterelnök jó programnak tartja a diaszpóra magyarságának indított Kőrösi Csoma Sándor-programot, és jó esélyt lát a bevont emberek számának és a rendelkezésre álló összegnek a megduplázására is. A kormányfő örvendetesnek nevezte azt is, hogy a diaszpóra tanácsban résztvevő szervezetek száma nő; a 2011-es alakuló ülésen 49 szervezet képviseltette magát, a mai, harmadik ülésre már 75 szervezet delegált képviselőt.

Az ülésen a kormányfő arra biztatta a diaszpórában élő magyarságot, hogy a vegyen részt a jövő évi választásokon, és azt megelőzően regisztráljanak, mert így közjogi értelemben visszakapcsolódhatnak a nemzet vérkeringésébe. Közös felelősség, hogy ne tékozoljuk el mindazokat az eredményeket, esélyeket, amelyeket nagyon nehéz, izzadságos és verejtékes munkával az elmúlt három évben a magyar nemzet számára sikerült megteremtenünk – húzta alá Orbán Viktor.