Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyar szervezeteknek, valamint a Máért magyar részről delegált tagjainak és az ellenzéki képviselőknek azért a támogatásért, amit a kormányzat az elmúlt három és fél évben a saját nemzetpolitikájának végrehajtásáért kapott. Erőt adott nemcsak nekem, hanem az egész kormánynak, hogy amikor kiállásra volt szükség, akkor a határon túli magyarokra és szervezeteikre mindig lehetett számítani; könnyen lehet, hogyha nem lett volna ilyen széles, a nyugati magyarságot is magában foglaló kiállás és szolidaritás, akkor talán nem is tudtuk volna keresztülvinni az elképzeléseinket – emelte ki. A kormányfő emellett köszönetet mondott az ellenzéki képviselőknek is azért, hogy az elvi, ideológiai különbözőségek ellenére bizonyos nemzetpolitikai kérdésekben egyetértés alakult ki, példaként többek között a kettős állampolgárságról szóló törvényt említette.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, bár nem tudjuk, mi lesz a következő parlamenti választások eredménye, valószínűnek tűnik, hogy azok az alkotmányos alapok, amelyeket most letettek, nem lesznek fölszedhetők. A következő évek munkájának az ott olvasható tételek lesznek a szilárd elvi és történeti alapjai – tette hozzá.

A Kárpát-medencében élő magyarság számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll a háta mögött a következő esztendőkben – emelte ki. Mint mondta, Európában és Európán kívül is nemzetközi elismertséget hozott a magyar gazdaságpolitika és társadalomszervezés.

Saját válaszokra van szükség

Felhívta a figyelmet arra a gondolkodásmódbeli változásra, ami az elmúlt négy-öt évben lezajlott hazánkban, illetve Közép-Európában. Szavai szerint 2008-2009 óta világos, hogy a dolgok rosszul mennek tőlünk nyugatra, „és ha mi is ugyanazt fogjuk csinálni, amit ők, akkor itt sem fognak a dolgok jól menni”. A nyugat-európai országok tekintélyes része sokkal rosszabb tendenciák alatt éli az életét, mint ami bennünket jellemez: az államadósság növekszik, a költségvetéseket nehezen tudják a kívánt hiányszint alatt tartani, a munkanélküliség folyamatosan nő – sorolta. Hangsúlyozta, az a gondolat, miszerint minden kívánatos itthon is, ami tőlünk nyugatra zajlik, nem aktuális többé. Orbán Viktor szerint az ilyen helyzetre kétféle módon lehet reagálni: félelemmel vagy bátorsággal. Az utóbbi kapcsán kiemelte, az ember ekkor egy ilyen mankó elvesztését nem veszteségként éli meg, hanem bíztatásként arra nézve, hogy mostantól a saját lábán járjon. Maga találja ki, hogy neki mint magyarnak, neki mint Magyarországnak mi lenne a jó megoldás – fűzte hozzá, egyúttal megjegyezve, minden országnak magának kell kitalálnia, hogy a mostani válságjelenségekre milyen válaszokat ad.

A kormányfő szólt arról is, hogy a következő néhány év egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen legyen az eurózónához nem tartozó országok és az eurózóna államainak viszonya. Ugyanazt az utat járják, a megoldásaikban közeledjenek ehhez a maghoz, vagy pedig csak viszonyítási pontként használják az eurózónát, és nem pedig társadalom- és gazdaságépítési receptként? – tette fel a kérdést. Ennek kapcsán rámutatott, hogy Lengyelország azt az álláspontot hozta nyilvánosságra, hogy a következő évtizedben nem aktuális az eurózónához való csatlakozásuk.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül sajátos a magyar pozíció ebben a vitában, mert miközben államadósságcsökkentési, költségvetési, foglalkoztatáspolitikai sikerekről lehet beszámolni, „sosem szabad elfeledkeznünk arról, hogy rendkívül szegény országról beszélünk”. Bár a helyzet kétségkívül valamennyit javul: tegnap döntöttünk a gyed extra bevezetéséről, a következő évben is lesznek béremelések, jövőre életbe lép a kiskeresetűek adókedvezménye, rezsicsökkentés zajlik, ez nem felejtetheti el velünk azt a tényt, hogy az átlagkereset Magyarországon nettó 600 euró körül van – fogalmazott. És a nyugdíjuk is csak 300-330 euró havonta – fűzte hozzá. 

Ez arra a tényre hívja fel a mindenkori magyar politikai vezetés figyelmét, hogy a makrogazdasági számok mellett folyamatosan követni kell a mindennapi életviszonyok alakulását – közölte a miniszterelnök, megjegyezve: tévedés, hogy a makrogazdasági adatok javulásával arányosan javulnak a mindennapi élet körülményei is.

Nemcsak szabadságjogokra van szükség a szabadsághoz

Hangsúlyozta: folyamatos kormányzati intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a gazdasági helyzet javulása „lefordítódjék” a mindennapi élet viszonyaiban is. A kormányfő József Attilát idézve rámutatott: a szabadság és a szabad élet két különböző dolog. Kifejtette: az elmúlt egy-két évtizedben az a – helyesnek tűnő - gondolat élt Magyarországon, hogy a szabadságjogok összessége azonos a szabadsággal. Azonban a „válság tépázta évek” megmutatták, hogy ez nincs így – húzta alá. Orbán Viktor szerint a szabad élethez szükség van munkahelyre, megélhetésre, a gyereknevelés biztonságára és így tovább.

Az elmúlt három és fél évben abba az irányba haladt Magyarország, hogy a szabadság mellett a szabad élet feltételeit is megteremtsük – vélekedett. Azonban az említett számok azt mutatják, hogy ez óriási feladat lesz a következő években is – mondta.

Még sokat kell dolgoznunk

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a makrogazdasági javulás eredményeit igyekeznek elérhetővé tenni az országhatáron túli Kárpát-medencei magyarság számára is. Ennek kapcsán kiemelte: a magyar kormány megpróbál nemzetben gondolkodni, nemcsak az újságok címoldalán, de a tényleges gazdaságpolitikai döntések szintjén is.

„Ennek már vannak nagyon szerény jelei, de még nagyon messze vagyunk attól, hogy azt mondhassuk, az államhatáron kívüli magyarok lakta területek gazdasági fejlődése összhangban legyen az anyaországi gazdaság fejlődésének ritmusával, tartalmával és minőségével” – fogalmazott Orbán Viktor.

Még sokat kell dolgoznunk azért, hogy ez így legyen – jegyezte meg a kormányfő, valószínűsítve, hogy a következő ciklus egyik legfontosabb kérdése a szellemileg már megalkotott Kárpát-medencei gazdasági stratégia a valóságban is működő stratégiává váljon. A miniszterelnök az európai politika egyik legfontosabb erényének nevezve azt, hogy „a tények előbb-utóbb számítanak”, elmondta: a magyar társadalmi sikerek miatt egyre erősebb és megbecsültebb anyaország állhat majd a Kárpát-medencei magyarság háta mögött.

A sajátos magyar politika és társadalomszervezés életképessége bebizonyosodott

A napokban nyilvánosságra hozott nemzetközi elemzésekre térve hangsúlyozta: Magyarországgal, mint egy folyamatosan erősödő, az európai átlagot meghaladó gazdasági növekedést produkáló, a munkanélküliséget csökkentő és a mindennapi megélhetés szempontjából is új lehetőséget nyitó ország lesz. Orbán Viktor ebből arra következtet: az elmúlt három és fél évben tapasztalt ellenszél jelentősen enyhülni fog. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ez nem fog megmutatkozni a választások előtt, ugyanis az európai politika logikájának megfelelően „mindenki a sajátjait fogja támogatni”. „A külföldi elem meg fog erősödni” – fűzte hozzá.

Ha a választásokat követően stabil kormány jön létre Magyarországon, ami az egyik legkeresettebb cikk Európában, akkor ez a fajta nemzetközi elismerés megjelenik majd hazánk és a szövetséges uniós országok kapcsolatában – vélekedett.

Indokolt, hogy optimistán tervezzük a Kárpát-medence következő négy évét

A miniszterelnök megítélése szerint az elmúlt három és fél évben elvégzett munka nemcsak számokban kifejezhető eredményeket, hanem jelentős presztízsnövekedést is hozhat. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a sajátos magyar politika és társadalomszervezés életképessége bebizonyosodott. „Márpedig, ha az anyaország erős, elismert, tekintélye növekvőfélben van, akkor egy ilyen ország mindig nagyobb támogatást támaszt az anyaországon kívül élő magyar közösségek számára” – emelte ki.

Végül a miniszterelnök kitért arra, hogy néhány fontos nemzetpolitikai kérdésben, mint például a kettős állampolgárság vagy az autonómia ügyében, kialakult egy össznemzeti konszenzus, ezért indokolt, hogy optimistán tervezzük a Kárpát-medence következő négy évét.