A Miniszterelnökség helyettes államtitkára erről csütörtökön, a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által Budapesten rendezett nemzetközi konferencián beszélt. Csepreghy Nándor elmondta: a magyar gazdaságfejlesztés motorját a pályázati pénzek jelentik, nem mindegy, hogy ezeket a pénzeket milyen területen, milyen hatékonysággal használja fel az ország, ezért a kormány az elmúlt időszakban a hazai és az uniós források összehangolására helyezte a hangsúlyt.
   
Az uniós források megléte azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy Magyarország profitáljon ezekből a támogatásokból, s ezáltal az Európai Unió versenyképessége is javuljon. Ehhez hatékonyan működő rendszerekre és párbeszédre van szükség a különböző fejlesztésekben érintett szereplők, a kormány és az EU között - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
   
"Brüsszel az egész európai közösséget szeretné a világgazdasági verseny meghatározott pozíciójában tartani, mi pedig ennek a motornak szeretnénk egyre fontosabb, és meghatározó alkatrészévé válni" - mondta.
   
A 2014-2020. közötti uniós költségvetési ciklus tervezésekor - tanulva a jelenlegi időszak hibáiból - fontos szempont az is, hogy könnyebben elérhetőek legyenek a támogatások - emelte ki. Hozzátette: a munka már a múlt évben megkezdődött, a tárcakonzultációt követően mind a kilenc operatív programot egységes "társadalmasításra" bocsátották, lehetőséget adva a gazdasági és a civil partnereknek arra, hogy az egész stratégiát látva formáljanak véleményt a fejlesztési programokról.
   
A Miniszterelnökség által irányított konzultációnak Csepreghy Nándor szerint már most komoly eredményei vannak, eddig közel 14 ezren tekintették meg a dokumentumokat, s fűztek hozzá véleményt. A következő hetekben pedig az egyes operatív programokat részletesen megvitató rendezvények megteremtik a szakmai konzultáció lehetőségét.
   
Csepreghy Nándor felidézte, hogy Magyarország az EU 28 tagállama közül az elsők között nyújtotta be az operatív programokat brüsszeli véleményezésre, és azok között volt, akiknek az anyagát a bizottság az elsők között tartotta szakmai vitára érdemesnek. Magyarország szeretne az elsők között lenni a végleges programokat benyújtók között is - tette hozzá.
   
A 2014-2020. közötti ciklus változásai közül kiemelte, hogy a jelenlegi 24 százalék helyett szeretnék a Magyarország által felhasználható pénzügyi keret 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítani, s ezt - alkalmazkodva az uniós elvárásokhoz is - olyan döntéshozatali centrumokon keresztül fogják megvalósítani, amelyek a jelenleginél sokkal közelebb vannak a szakpolitika letéteményeseiként működő minisztériumokhoz. A döntéseket az adott régió igényeit a legjobban ismerő centrumokban hozzák majd meg.
   
Erich Unterwurzacher, a brüsszeli Regionális Politikai Főigazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondta: az új szabályozás biztosítja, hogy 2014-2020. között megvalósuljon a koordináció a különböző alapok között. Hozzátette ugyanakkor, hogy még lehetnek változások.
   
Az igazgató hangsúlyozta a strukturális alapok kihasználásának fontosságát, megjegyezve, hogy Szlovákia, Csehország és Magyarország ebben nem jár élen.
   
Beszélt arról is, hogy a célorientáltság nagyon fontos. Megjegyezte, az évek során ezzel kapcsolatban kritika is érte az Európai Uniót, ugyanis sokszor a megfelelő források elérhetőek, de az eredményeket nem lehet látni. Az egyes operatív programok teljesítményének értékelése azért fontos, mert az alapján több pénzt lehet allokálni a jól teljesítő programokra, a gyengébben teljesítőkből pedig forráskivonásra kerülhet sor - mondta.
   
Az igazgató beszélt az átláthatóság fontosságáról is. A programoknak, résztvevőknek és partneri megállapodásoknak átláthatónak kell lenniük. A hibák nagy arányban kapcsolódnak az átláthatóság hiányához, a jövőben ez kritikus jelentőségű lehet - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: bíznak abban, hogy mindenki sikeres lesz, s nem lesz szükség brüsszeli kiigazításra.