Lukács Csaba: ...a sajtó- és véleményszabadság erős bástyájának, a demokrácia fellegvárának kikiáltott ország sajtójában erős, egyelőre kikezdhetetlennek látszó tabuk léteznek évtizedek óta. Miközben sokasodnak a gondok, a politikai korrektség álságos, látszattoleráns mázáőval fedik el a problémát. Miközben bőven jut újságoldal és műsoridő arra a vitára, hogy az uniszex vécében legyen-e piszoár a férfiak számára, mert ez esetleg erősítheti a nemi megkülönböztetést, azt a józan kérdést nem teszi fel senki, hogy az egyre több mozlim vallású bevándorló közül a radikálisabbak azért nem viszik el otthonról a feleségüket, mert azoknak esetleg egy férfi után kell majd használniuk a mosdót. A jó szándék tehát célt téveszt a teljes arányvesztés és a valóság iránti vakság nyomán: egyszerűen nem működik az, hogy a toleráns és befogadó svéd társadalomban mindenki szépen beolvad, ráadásul úgy, hogy az áldásos sokszínűség jegyében megőrzi az otthonról hozott kultúráját is.